A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-08-01 / 8. szám
20 Iskola és vallás hogy elidegenítsék a vallástól az ifjúságot. Múltbeli tapasztalatok viszont a legtöbb felszólalóval azt az álláspontot vallatják, hogy nem lehet eredményt elérni, ha az iskola erőszakos módon akar ateistává nevelni. A hívők meggyőzéséhez nem sok hasznát veszik az ateista fiataloknak sem, mert ezek ateizmusa csak érzelmi ateizmus, nem átgondolt állásfoglalás és eredményes vitára képtelenek a vallási szemszögből képzett osztálytársaikkal. Ha viszont erőszak nélkül nem sikerül ateistává tenni őket, erőszakot pedig nem akarnak használni, miben reménykedhetnek? Az egyik előadó ad erre - számukra talán megnyugtató - megoldást, amikor azt fejtegeti, hogy az idők múlásával szinte biztosra vehető (?), hogy az egyházakat híveik fogják haladóbb magatartásra kényszeríteni és kevesebb ellentét lesz a nevelés terén az állam és az egyház között. Egy hozzászóló főként abban látja az egyházak hatásának okát a fiatalságra, hogy tulajdonképpen még mindig konzervatív erők érvényesülnek és meg nem engedett módon (kirándulások, ifjúsági versenyek, sport-foglalkoztatás) is foglalkoznak a fiatalokkal. - Érdekes egy másik hozzászólás is, e szerint a marxizmus az állam hivatalos ideológiája s ezt meg kell védelmezni a keresztény ideológiával szemben. Ugyanakkor azonban nem lehet a kereszténységet egyszerűen mint államellenes ideológiát egy kézlegyintéssel elintézni a fiatalok előtt. A spalától körkérdések Az ifjúság vallásos beállítottságával kapcsolatban érdekes adatokat szolgáltat a dalmát tengerpart egyik iskolavárosában tartott nagyszabású körkérdés feldolgozása. Spalatóban (ma Split-nek hívják) névtelenül kitölthető kérdőívekkel látták el a középiskolák végző osztályainak tanulóit és az egyetemistákat. Összesen 1470 kérdőívet dolgoztak fel. Ebből a középiskolák utolsó osztályára 775 esik (ami 51 százaléka a város összes érettségire készülő diákjának), 695 az egyetemistáké és főiskolásoké (ez 27 százaléka a város egyetemi és főiskolai hallgatóinak). ♦ Az első kérdés a vallással kapcsolatos egyéni alapbe állított* ságra vonatkozott (a következő feleleteket lehetett adni: mélyen vallásos, átlagban vallásos, közömbös, meggyőződéses ateista). A második kérdésben vallásgyakorlatuk különféle formáit és sűrűségét kellett megválaszolniok. A harmadik kérdésre adott feleletükben a vallással kapcsolatos álláspontjukat (mellette vagy ellene) kellett bővebben megokolniok. Az első kérdésre (vallási alapbeállítottságukra) adott feleletek összesített statisztikája érdekes helyzetet tár fel.
