A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-08-01 / 8. szám
14 római séták útjának végcélja SzentPéter apostol sírja volt - s az itt volt a közelben. Volt azonban ennek más oka is. A városi hatóságok féltek minden idegentől. Hiszen Rómát a barbárok ismételten megostromolták, bevették, kifosztották. A korábban ellenséges barbár népek ugyan felvették a keresztséget, de nem váltak szelíd báránnyá. Sohasem lehetett tudni, hogy az idegen mi után érdeklődik jobban: a templomokat csodálja-e inkább, vagy a paloták, üzletek gazdagsága kelt benne nagyonis evilági gondolatokat. Napközben járhattak, amerre akartak, de este csak a kapukon kívül. Van az idegeneknek negyede, a Leó-város, hát csak lakjanak ott. A pápák is örültek annak, hogy a Szent Péter bazilika és a Tiberis közé ez a negyed felépült. Mert például a szaracéhok a Tiberisen hajóztak föl és a folyó felől kezdték támadni a Szent Péter bazilikát, melynek kincseire annyira áhítoztak. Ez a városnegyed igen népes volt. De lakosságát nemcsak az idegen zarándokok alkották. A városvédelem legerősebb egységei itt állomásoztak. Papok, szerzetesek, zarándokok, katonák, koldusok betegek, vándorkereskedők sokasága nyüzsgött a szűk sikátorokban. Az egyik utca szenténektől zengett, a másikban katonák kiabáltak. Itt a gyerekhad tépte egymást és lopott, amit csak lopni lehetett; ott a szomszédos zarándokház malacai túrták a piac szemétdombját. A zarándokházből sohasem hiányzott a beteg, a hosszú úttól kimerült ember, hiszen sokan utolsó erejükkel egyenest meghalni jöttek Rómába. Ebből a körülményből érthető, miért volt minden zarándokháznak saját temetője. Nem kis dolog, ha valaki avval csukhatja le a szemét, hogy maga Szent Péter apostolfejedelem őrködik sírja fölött. A zarándokházak később sokféleképpen átalakultak. A 13. század végén III. Ince pápa úgy rendelkezett, hogy az angolszászok zarándokháza adja át helyét a Szentlélek kórháznak. A frankok zarándokháza a németeké lett. A Vatikánon belül, pár lépésre a Harangok kapujától, ma is áll a német kollégium, mellette a német pedantériával ápolt temető. A német-magyar kollégium elhúnyt kispapjainaka teste is ebben a temetőben várja a föltámadást. Ennek a német kollégiumnak az alapítója a Szent Péter bazili- ka egyik német apostoli győntatőja, Johann Golderer volt. O szervezte meg 1448-ban a német konfraternitást és ez a testvérület építtette újjá a 13. században emelt templomot és otthont. De a 15. században a németeknek benn a városban is volt zarándokháza. Ott, ahol ma a német Anima kollégium áll. Voltak-e görögök Rómában? Kellett lenniök, hiszen a bizánci korszakban a gőtok után a közigazgatás hivatalnokai tekintélyes részben görögök voltak és a város védelmét is görög csapatok segítették.
