A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-08-01 / 8. szám

római séták

13

elől Nagy Károly udvarában talált menedéket. A közben kiengeszte- lődött rómaiak a Milvius-hídon nagy ünnepélyességgel fogadták. A város társadalmának minden rétege, intézménye képviseltette magát ezen a fogadáson. A képviselt közületek listáján az utolsó helyen történik említés valamennyi zarándokházről, vagyis a frankok, a frízek, az angolszászok és a longobárdok skőlának nevezett otthonáról.

Kik és mikor alapították ezeket a zarándokházakat? Valószínű, hogy elsőnek az angol skőla kezdte meg áldásos működését. A szigetországból már a 7. század végén sok zarándok jött Rómába. Cedvall királyuk szívesen látta és segítette is alattvalóinak római útját. 700-ban Conrad és Offa herceg is idezarándokolt Szent Péter sírjához. Nem is tértek vissza ködös hazájukba, hanem szerzetesek lettek az egyik római monostorban. A két herceg szerzetbelépése e- lőtt vagyonából alapítványt létesített és 727-ben Wessex királya, Iné ezzel az alapítvánnyal erősítette meg az általa nyitott otthont, ahol Rómában tanuló, illetve az örök város szent helyeit látogató alattvalói lakták. Ennek a zarándokháznak a Tiberis partján saját temploma, sőt temetője is volt ott, ahol jelenleg a Szentlélek kórház épületei kapcsolódnák a Szentlélek templomhoz. Ezt ma is az angolszászok templomaként emlegeti a művészettörténetem.

Valószínűen az angolszászok zarándokházánák megnyitásával egyidőben szervezték meg a frízek zarándokházát. A frízek vértanú apostola, Szent Bonifác, ismételten járt Rómában s feltehető, hogy az ő kezdeményezésére építették a zarándokházat. Pár lépésre az angolszász zarándokháztól, a Janiculus domb oldalában, ahol ma az elrejtett Szent Mihály templom áll.

A fríz zarándokház mellé 773 körül építtethette Ansa királynő a longobárdok zarándokházát. E mögé - újra csak észak felé - épült a frankok zarándokháza, mögötte meg a magyar. Később, a 12. és 13. század fordulóján, építették az örmény zarándokházat. Ez a 16. századig fentállt, csak IV. Piusz pápa bonttatta le, amikor a bazilika előtti teret bővítette.

Mindegyik zarándokháznak saját temploma és temetője volt. A házak vendégeit szerzetesek, papok gondozták. Ezek kollégiumot alkottak. A frank, magyar és az örmény zarándokházat vezető kollégiumnak 12 tagja volt. Ezek a szerzetesek és papok a zarándokoknak nemcsak anyagi ellátásával törődtek, hanem ők vezettékkörül Rómában a zarándokcsoportokat, szervezték meg a zarándoklatok lelki programját.

Ezek a zarándokházak tulajdonképpen mind a város területén kívül épültek. Miért? Első helyen azért, mert a zarándokok hosszú