A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-07-01 / 7. szám
36 tét még nem ismerőkhöz. Azzal a szeretettel, amely a Szentháromságot belsőleg élteti s amelyet a Szentlélek Isten közvetít számunkra. A korszerű missziősmunka nem hódítás, hanem a szeretet szolgálata. Ma a megtérőket nem különítik el pogány környezetüktől. Ellenkezően. Hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy közöttük maradjanak és Krisztus újonnan megismert szeretetével övezzék őket. Arra nevelik őket, hogy a keresztény szeretet mindenkire kiterjed. Sem fajok, sem társadalmi osztályok, sem vallások előtt nem zárul be. S nem hátsó gondolattal, valami titkolt céllal szereti őket, hanem érdektelenül és önzetlenül - ahogy az Isten szereti a bűnös világot. Nemkeresztény környezetükben nem a későbbi keresztényt kell szeretniük, hanem úgy ahogy vannak és amika jelenben. Ugyanakkor épp ez a szeretetük teszi lehetővé, hogy környezetük számára az e- vangéliumi kovász szerepét játszák s készséges eszközök legyenek a gondviselő Isten kezében. Régebben utálattal kellett elfordulniok sokszor nemcsak pogány kultikus szokásaiktól, hanem a vallást messziről sem érintő hagyományaiktól is. így azonban eleve kizárták, hogy nemkeresztény honfitársaikra hatással lehessenek, hiszen ősi hagyományaikat megvetve és feladva bizonyos értelemben saját fajtájuk árulóinak látszottak. A misszibnálás zsinat utáni álláspontja szerint egészen más magatartást tanúsíthatnak manapság. Ami kicsi jő is és ne m e s akad pogány szokásaikban, az ma nem elvetendő, hanem gondosan őrizhető és a keresztény szellemben új értelmet kapva megnemesülhet,'Isten dicsőségét, a Gonoszlélek tanácstalan zavarát és a megtértek örömét" szolgálhatja - ahogy a "Lumen Gentium" konstitúció mondja. Ez a z sinat utáni megújult misszionáló szellem hosszútávra rendezkedik be. A "türelmes dialógus" elvét hangoztatja s nem bízik a gyors sikerekben, a lelki "lerohanásokban". Azzal is tisztában van, hogy a közvetlen evangelizálás nem mindig lehetséges. Atávo- labbi célokra tekintő, hangulatot, körülményeket előkészítő missziós munka viszont m inden új kereszténynek személyes feladata. A zsinat megfogalmazása szerint a földi útját járó zarándok Egyház egésze hitterjesztő jellegű és minden tagja térítő küldetést is kap keresztény hitével. Ha mással nem, életpéldájával hírnöke és tanúja embertársai felé az Isten országának. Az Egyház missziőstörténetének tanulsága szerint egy pogány népet igazában nem a hivatásszerű hithírdetés tesz kereszténnyé, hanem az újkeresztények, a frissen megtértek példája és buzgalma. A- mikor ők ráébrednek arra, hogy Krisztus titokzatos testének tagjai,
