A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
40 konfratemitás is. Csak 1856-ban terjesztették ki a Szent Szív ünnepét az egész világra. így a hivatalos jóváhagyás IX. Piusz nevéhez fűződik. Ugyancsak ő engedélyezte az Imaapostolságnak a tisztelethez kapcsolódó mozgalmát. Ez a mozgalom főként a 19. század második felében fejtett ki áldásos működést s kezdeményezte acsaládok, közösségek, szervezetek, és nemzetek felajánlását a Szent Szívnek. A tisztelet fontosságát és a keresztény áhítatgyakorlatokban elfoglalt központi jellegét mutatja a pápák érdeklődése; egész sereg enciklika jelenik meg a Szent Szív tiszteletével kapcsolatban. Az e- gész világ Jézus Szentséges Szívének való felajánlását hirdeti meg 1899-ben a következő századfordulós szentév alkalmából XIII. Leó ("Annum Sacrum"). X.Plusz ennek évenkinti megújítását rendelte el. XI. Piusz 1925-ben ezt a felajánlást Krisztus Király ünnepére teszi át. Két enciklikában is ("MiserentissimusRedemptor" 1928, 'Caritate Christi" 1932) foglalkozik a tisztelettel, főként annak engesztelő jellegével. XII. Piusz a tisztelet jóváhagyásának százéves évfordulója alkalmából ad ki enc iklikát ("Haurietis Aquas" 1956).Ezaz előző enciklikákkal ellentétben nem részletkérdéseket tisztáz (Leóé a felajánlásról, XI. Piuszé az engesztelésről), hanem a tisztelet e- gészét módszeres teológiával dolgozza fel, rámutatva a kinyilatkoztatásban és a patrisztikában fellelhető dogmatikai alapjaira. A Szent Szív tiszteletéről XIII. Leó monr dotta: "Ez v a 11 á s -gyakorlásunk legjobb módja". XI. Piusz: "Vallásunk igazságainak összfoglala- ta... legbiztosabban elvezet a tökéletes életre." XII. Piusz: "Ez hitünk legkifejezőbb s ezért minden hívőre szinte kötelező erővel bíróáhítata."-A mi véleményünk sem lehet más... + KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBÓL« A Szentlélek műve életünkben Katolikus problémák Délamerikában Gettóba szorított Egyház? A keresztelés új magyar szertartása M issziós főpapa "harmadik" világról A LŐCSFALVI PAP NAPLÓJÁBÓL ’egvallom az igazat, plébános úr, nagyon elkélmost karácsonykor ez az ajándék. Ald- (folytatás a 9. lapról) ja meg érte az I sten! De inkább száraz kenyéren tőtöttük vón’ a szentestét, minthogy alamizsnát fogadnánk el. De így más. Ajándékot mindenki szívesen fogad... Szegény Imrét elvitte a tüdőgyulladás. Hombuláknét leverte a fia elvesztése. De - mint mondta: - Szegény Imre nem fog már sem
