A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
17 valószínűen hitehagyottak lettek a mai nehéz helyzetben, amikor a hitet egyedüllsten kegyeim e tarthatja fenn s a keresztények még attól a lehetőségtől is megvannak fosztva, hogy egymással érintkezzenek, keresztény közösségi életet folytassanak. A kormány manapság nem is támadja a vallást, egyszerűen tudomást sem vesz róla. Mit számít a négy millió keresztény abban az országban, melyneklakos- sága az emberiség egy ötödével egyenlő (22%)! A kínai keresztények helyzete tehát egészen más, mint az egyéb kommunista uralom alatt élő országok keresztényeié, akik számuknál fogva mégis társadalmi súlyt jelentenek egy-egy kommunista államban. Mittehet ilyen körülmények közt a világegyház Kína érdeké- ben?Irja le őket, mint veszteséget?- Az utóbbi három évben a Szent szék több s z ö r is kísérletezett, hogy kapcsolatot építsen ki Peking felé. Nem találkozott megértéssel. Nem egy nyugateurópai katolikus szervezet ajánlotta, hogy ismerje el a Szentszék a hazafias püspökök szentelésének érvényességét s tekintse őket a kínai keresztények hivatalos képviselőinek. Az effajta ötletek kiagyalói azonban nincsenek tisztában a mai helyzettel; nem veszik tekintetbe, hogy Kínában gyakorlatilag "megszűnt" m inden vallás, a "hazafias katolikusok" sem léteznek, mint egyházi szervezet és püspökeik sorsa - mint jeleztük - ismeretlen előttünk, azt sem tudjuk, hogy életben vannak-e még. Ha Peking médis hajlandó lenne tárgyalásokbabocsátkozni a Szentszékkel (s ez nem valószínű) akkor is nehéz elképzelni, hogy a rendszer bármilyen engedményt is tenne a vallásszabadság érdekében. Más módszerrel kell keresnünk a kínai keresztény kibontakozás útját, e- gészen másként kell felkészülnünk a kereszténység kínai jövőjére. Az elmúlt két évtized folyamán, míg a rendszer előbb elnyomta, aztán megsemmisítette a kereszténységet, az Egyház nem kezdett olyan rendszeres, teológiai reflexiót is magában foglaló kutatómunkába, amely utat és módot keresne a kínai kultúrának megfelelő s annak örökös változásait is számításba vevő térítési módszer kidolgozására. ‘0’ (folytatás a 32. lapon) tát először Le Puy püspöke hagyta iává. IX. Plusz már 1849-ben külön búcsúkat engedélyez tagjainak. A századfordulón az Imaa- postolság mozgalmából nő n e k ki a megújuló katolikus öntudat férfi-szervezetei f később a gyermekek Szívgárda mozgalma. Mai taglétszáma negyven millió, közlönyei 29 nyelven, 49 különböző ikadványban jelennek meg. Szabályai a korok igényeinek megfelelően többszöri változáson estek át. — Legutóbb XIL Piusz hagyta jóvá a módosított szabályzatot (1951) és a mozgalomban ő is, mint sok elődje, a világi apostolkodás fellegvárát látta. + 1
