A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

II

szentírásfordítás is ezt követi) az élő vizek a hívő szívéből (bense- jéből) fakadnak. E z t az interpretációt követték Origenész, Ambrus, Jeromos és Ágoston. A másik a helyesebben punktuált efezusi forma. (EzthasználjaXII. Piusz enciklikájában.) Itt az élővizek Jézus Szívéből fakadnak. Hippolit, Irén, Jusztin és Tertullián interpretálták ebb Ő1 a formából a j ánosi evangélium részletet. Ennek a szövegnek a nyomán alakul az őskeresztény szimbólum a Szent Szívről, mint a Lelket a Megváltó sebzett oldalából forrásoző szökőkútról. Ebből alakul az a másik keresztény ókori hasonlat is: az Egyház Krisztus átszűrt Szívéből lép be az életbe - az "új" Éva az "új" Ádám oldalából.

A középkorból még sok adat feltárása várható a Szent Szív kultuszát illetően, annyit azonban ma is biztonsággal mondhatunk, hogy a Jézus Szíve tisztelet nem egypontosán meghatározható időpontban bukkan fel benne. Valószínűen fokozatos volt az átmenet a patrisztika (Jézus oldalsebe, a kegyelmek forrása) és a végleges középkori megformulázás (prédikációk Jézus Szívéről, mint egy sajátos devóció alanyáról) között. Anzelmnél, Bemátnál és a bencés szerzetesek közt már él ez a formulázása a tiszteletnek. A nagy misztikus években (1250-1350) a patrisztika formulája végkép felszívódik és eltűnik a középkoriban. Ez észlelhető a ferencrendieknél, főként Bonaventúránál; a három helftai cisztercita apácánál, a két Mechtild és a "nagy" Gertrúdnál. Gertrúd lelkiségében ez a tisztelet egészen sajátos színezetet kap. ■S’ (folytatás a 39. lapon)

szív fogalmával együtt járó szimbolika miatt tesszük külön fisz* telet tárgyává. Krisztus emberi szíve - ahogy az enciklika mondja• természetes szimbóluma szeretetének.

A Szentírás és az ókori keresztény írók Krisztus emberi szívét kifejezetten nem hozzák kapcsolatba szeretetének szimbólumával. Azt azonban állítják, hogy Személye teljes és tökéletes emberi természettel rendelkezik • tehát szívvel is, amelyre egész érzelmi élete hatást gyakorolt. Ez a valós kapcsolat, a* mely a szív és az érzelmi élet közt létezik, adja az alapot a Szívnek a szeretettel kapcsolatban használt természetes szimbolikájához. Jézus Szíve így az O személye teljes szeretetének szimbóluma. Érzelmeinek is, kettős (isteni és emberi) lelki szeretetének is. Emberi Szíve szeretetén keresztül és túl jutunk a testet öltött Ige szeretetéhez és ahhoz is, amellyel az Atya és a Szentlélek a bűnös emberiséget szereti.

Mivel Krisztus szeretete minden síkján (az emberin is, az istenin is) megváltó szeretet, ozárt "átvert" Szíve összfogla- lat a megváltásunk húsvéti misztériumának.

T