A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
10 A JÉZUS SZÍVE TISZTELETRŐL, a tisztelet története S bkáig az ezredik esztendő köré képzelték a Jézus Szíve tisztelet I kezdeti időpontját, mert az Ő emberi Szívének tiszteletéről abból a korból származnak első írott emlékeink. Századunk harmincas éveitől kezdve, főként azonban XII. Piusz "Haurietis Aquas" enciklinkája óta a teológusok egymásután tárják fel alapjait a szentírásban, s az ókor egyházi íróinál. Jézus átszúrt Szívéből csörgedezik a kegyelem élővize az Egyházra - ez az a hasonlat, mely az írásban és a szentatyáknál már szerepel. János evangéliumából tudjuk, hogy Jézus a sátorosünnep alkalmával (ez az ünnep Mózesnek a pusztában történt vízfakasztására volt emlékeztető) élő vizek forrását ígéri a benne hívőknek. Az izajási jövendölések az élő vizet a messiási f- géretek közt hozzák s Jézus, az új Mózes, testének sziklájából (Szívéből) fakasztja ezt. Jánosnál (előbb idézett hely; 7,37-39) az élő víz a Szentlélek szimbóluma, ezt küldi Jézus Egyházának. Az ókori egyházi írók ezt a jánosi szöveget magyarázzák. Két- féleképpen. Az elterjedtebb alexandriai formában (a legújabb magyar A Jézus Szíve tisztelet tulajdonképpen az az imádat, ame- /i lyet az Egyház Krisztus megsebzett Szíve, a kegyelmek é- lő vizeinek forrása iránt tanúsít. Ennek a tiszteletnek a Szentírásban és az ókori egyházi írók műveiben fellelhető alapelemei a századok folyamán (a középkort megelőzően és a középkor Idején) megjelennek a keresztény liturgiában. A Szent Szívvel kapcsolatban kialakult sokféle liturgikus szöveg a XI. Piusz által jóváhagyott szentmise szó- és jelképkincsében tért vissza végérvényesen az eredeti hagyományos alapelemekhez. A hivatalosan jóváhagyott tisztelettel kapcsolatban teológusok felvetették a kérdést, vájjon a valóságos vagy a szimbolizált Szíva tisztelet tárgya, s a szeretete n Krisztus isteni vagy emberi szeretetét kell értenünk? XII. Piusz nagy encikli- kája óta általánosan elfogadott nézet, hogy a Jézus Szíve tisztelet tárgya Krisztus valóságos (emberi) szíve és totális (Istenemberi) szeretete. istensége miatt illeti imádás Krisztusszent emberségének teljességét. Emberségének elemeiből Szívéta *
