A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
46 gezte, kitűnő teológus volt, de amellett gyakorlati ember is. Rögtön írtam is neki. Válaszában kifejtette, hogy semmi kedvet nem érzett a ml "biblia-lengető" apostolkodásunkhoz, ahol semmi hasznát se venné teológiai képzettségének. De levelem kézhezvétele óta szinte aludni sem tud, mert állandóan érzi, hogy Isten ezt kívánná tőle. S most, hogy jelentkezik erre a munkára, újból nyugalom és béke öntötte el a lelkét. Jancsi mindjárt magával is vitte bevezetésképpen új munkatársunkat romániai útjára. Két detektív egész útjukon figyelemmel kísérte őket és csak vigyázva tudták szétosztani a Szentírásokat. Családokkal az otthonukban szabadon érintkezhettek. Ez az út Rudolfot végképp meggyőzte a mi apostoli munkánk fontosságáról. A zsebkiadást illető tervünket is közöltük Rudolffal. Neki is az volt a gondolata, hogy magunknak kell kinyomatnunk. Több cégtől kértünk árajánlatot ötezer példány nyomtatására. A legolcsóbb egy angol cég volt: darabonként 3 dollárért vállalta. De ez is tizenötezer dollárt jelentett! A bankkönyvben viszont, amit két éve nyitottam az orosz bibliák céljára, még csak kétezer dollárnyi összeg volt. Az a gondolat ébredt közben bennem, hogy mit is érhet a házunk? Talán lenne pénz a nyomtatásra, ha eladnánk. Feleségemnek még a lélegzete is elállt, amikor ezt a gondolatomat feltártam előtte. Épp most vártuk következő gyermekünket. Amint azonban imában megfontolta ezt a kérdést, belátta, hogy házunk az Istené is, s készen állt az áldozatra. Felbecsültettük a ház és telek értékét s kitűnt, hogy a bankbetéttel együtt valamivel több mint tizenötezer dollárunk volt így. Hlrdettet- tük is, hogy eladó a ház, a nyomdásznak is megírtam, hogy hozzáfoghat a munkához. Falunkban nagy volt a lakáshiány, de az első héten senki sem jelentkezett, hogy megvenné a házat. A hét végén meghívást kaptam a holland Biblia Társulattól, hogy beszélni szeretnének velem. Pár óra múlva már irodájukban voltam. Elmondták, hogy tervemet nem tudják kiverni a fejükből. Nekik azonban annyi más elkötelezettségük van, hogy nem képesek a nyomtatást vállalni. Ha azonban másutt ki tudnák nyomtatni, vállalnák a költségek felét. Sőt, hajlandók kifizetni a teljes összeget, én aztán megvehetem tőlük a háromdolláros bibliát másfél dollárért - s mindig csak annyiért kell fizetnem, amennyit éppen átveszek tőlük. Ha ez a tervi megfelelne nekem... Hogyne felelt volna! Alig tudtam hinni a fülemnek. Hiszen jelenlegi pézünkből máris meg tudok venni hatszáz bibliát s ennél többet egy útra úgysem tudnék magammal vinni. így a házat sem kell eladnunk.
