A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
39 nyolja őket, ha hazahívják, akinek elvesznie mégsem szabad. Ketten odahaza imádkoznak érte. Telnek a napok és mintha hiába volna minden imádság. Mária jobban élvezi az életet és mohóbban, mint valaha is. Ha néha-néha egy átmulatott éjszaka után csömört is érez, az csak addig tart, míg ki nem alussza magát és meg nem érkeznek az új hódolók, akik még érdekesebbek, mint a régiek. Akik még rajongóbbak, és akik között Mária még hatalmasabbnak, szebbnek, királynőbbnek érzi magát, mint valaha. Pedig odahaza ketten imádkoznak érte. Egyszercsak eljut hozzá is a Názáreti híre. Azt gondolja, semmitmondó kis esemény. Még talán mulatnak is rajta. Fogalma sincs róla, hogy a kegyelem már egyengeti az utat a lelke felé. Hiszen arról sem tud, hogy odahaza ketten imádkoznak érte. Aztán egyszer elfogja a kíváncsiság, látni szeretné 6 is a nagy prófétát. Mit tudja ő azt, hogy a kegyelem útjai kifürkészhetetlenek, hogy a Lélek ott fú, ahol akar. És egyszer csak úgy inkognitóban, hogy senki se tudjon róla, megkeresi a<Názáretit, éppen akkor, mikor tömegek hallgatják és ő észrevétlenül elsodródik a rengeteg ember között. Egy pillanatra megrendül, amikor hallja a szavakat, amelyek az Isten ajkán fakadnak. Amikor közelébe kerül a szeretetnek, amely a szentséges Szívből tör fel. De csak azért, hogy utána még annál jobban kacagjon az egész felett. Mennyország - pokol. Mit érdekli őt? Övé az élet! O élni a- kar! Fiatal, egészséges, gazdag, szép, előkelő, körülrajongott nő. És még törődne a túlvilággal? Ki tudja, mi van ott? Nem jött vissza senki onnét. És még vadabbul veti bele magát a szórakozásba, az élvezetekbe. Mert szabadulni akar még a legtávolabbi lehetőségétől is annak, hogy valaha a Názáreti követői közé lépjen. És ezalatt odahaza ketten imádkoznak érte. És éjszaka arra ébred fel, hogy megint a Názáreti tanítása jut eszébe. Az udvarlói elszürkülnek, unalmassá válnak. Akárhová megy, újra és újra felrémlenek lelkében a gondolatok, amelyeket a Názáreti ajkáról hallott. És egyszercsak elfogja a vágy: ha egyszer ő is igazán boldog lehetne! Mert eddig csak hazudta a boldogságot. De üresebb és sivárabb a szíve, mint a Quarantania puszta. Ha tiszta lehetne! Ha vissza lehetne térni az útról, amelyen eddig járt. Odahaza ketten imádkoztak érte. De sok szegény bűnös jutott el eddig a pontig. Megutálta az életét, de aztán itt megrekedt. Megtisztulni, bűnbánatot tartani, újjáT
