A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-12-01 / 12. szám
43 ISTER CStmPESZe 12. Rom ánia. Amikor megérkeztem a románhatárhoz, csak féltucat kocsi volt előttem a vámnál. Szerencsém van, gondoltam, ezen a határon hamar átjutok. Mikor már negyven perce vártunk arra, hogy az első kocsival végezzenek, feltételeztem, hogy gyanakszanak az illetőre valami miatt. De amikor a következő autó vizsgálata is fél óráig tartott, aggódni kezdtem. Minden holmijukat kiterítették velük a földre. Minden kocsinál megismételték ezt. Sőt a negyedikkocsinálméga kerékfedőket is levették, kiszedték az üléseket és a motort is szétszedték. Ez már több mint egy óráig tartott.- Kedves Uram, - imádkoztam magamban - mit tegyek? Ha komolyan megvizsgálnak, felfedezik a román szentírásokat. Tudom, hogy az én ügyességem nem segít itt. Kérhetek Tőled egy csodát? Kiveszek néhány szentírást és kiteszem őket, hogy láthassák. Akkor Uram, nem az én mesterkedésemen függ az egész, hanem teljesen Rád hagyatkozom... Miközben az előttem lévő kocsit vizsgálták, kivettem több szentírást a rejtekhelyről, s kitettem magam mellé az ülésre. Mikor rám került a sor, átadtam útlevelemet és készültem kiszállni. A vámos térde azonban az ajtónál volt s nem tudtam kinyitni. Megnézte fényképemet, feljegyzett valamit magának, aztán visszaadta az útlevelet, sintett, hogy menjek • tovább. Harminc másodpercbe sem telt az egész. Lassan, bizonytalanul indultam el, arra gondolva, hogy csak azt akarja, odébb álljak meg. De amikor a tükörben hátra néztem, láttam, hogy már a következő kocsinak int, s annak vezetője épp kiszállt az autóból. Szívem hevesen dobogott, de nem a vámvizsgálat miatti izgalomtól, hanem mert ily pompásan tapasztaltam, miként működik az Isten! Románia a kommunizmus melegháza volt. Itt próbálták ki a valláselleneskísérleteket. Az állam szigorúan ellenőrizte az egyházat, a
