A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-12-01 / 12. szám

21

Akövetkező események megmutatták, hogy az ellenpárt már jó ideje szervezkedett. S a pápai trónusra törő Anastasius bíboros a nem sokkal később érkező császári követeket is a maga pártjára vonta és az ellenpárt fegyverrel adott nyomatékot szándékának. Mialatt Benedek, a megválasztott pápa, a Lateránban a császár követeit várta, Anas- tázbíboros katonáival berontott a Szent Péter bazilikába, ahol őt korábban zsinati ítélettel megbélyegezték. A bíboros személyesen legelsőnek a sekrestye ajtónak esett és csatabárjával összehasogatta, mert azon az őt elítélő zsinatnak a jelenete volt ábrázolva. De nem elégedett meg evvel a képrombolással. A szentek képeit és szobrait, sőt Krisztusnak és Máriának a szobrát is összetörte. Aztán katonáival a Later áriba vágtatott. Feltörette a palota kapuját, felrohant az ülésterembe és bevetette magát a pápai székbe. Benedek pápa a székesegyházban hfí papjaitól körülvéve imádkozott. Anastáz kiadta a parancsot, hogy Benedeket űzzék ki a székesegyházból. Az ellenpárt egyik tagja, Romanus püspök, a katonákkal behatolt a székesegyházba, Benedek pápát leráncigálták főpásztori székéből, a pápai jelvényeket letépték róla és fogolyként átadták azoknak a bíborosoknak, akiket IV. Leó kénytelen volt engedetlenségükért megbüntetni. Róma népe, megdöbbenve volt kénytelen látni, hogy egy kalandor akarja átvenni a legnagyobb lelki hatalmat. A megdöbbenésből megszületett az ellenállás. A császári követek az egész város fellázadásától félve kénytelenek voltak elfogadni, hogy Róma Benedeket törvényes püspökének ismeri el és hallani sem akar arról, hogy Anastáz legyen a pápa. Anastázt a Lateránből kizavarták, Benedeket IV. Leó lovára ültették és éljenző-ujjongó menetben kísérték a Santa Maria Maggiore bazilikába.