A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-12-01 / 12. szám

22 Benedek pápa a történtek kiengesztelésére háromnapos böjtöt ren­delt el. A negyedik napon őt a ’császári, követek jelenlétében püs­pökké szentelték. Talánezeka szomorú események szolgáltak alapul annak a mesének, mely századokon át egyik országból a másikba terjedt és lett az új korban azt egyház ellenségeinek egyik fegyvere. Évszázadokon át nemcsak történészek, hanem püspökök és pápák is elhitték, hogy IV. Leó halála után két éven át egy magát férfinek kiadó nő ült a pá­pai székben. A minden történeti alapot nélkülöző középkori mese szerint egy an­gol-szásznak Ingelheimben született lánya, Mainzban tanulva, egy1 szerzeteskispappal megismerkedett. Hogy szerelmét követhesse, nemét elrejtve, maga is szerzetesruhát öltött és a fuldai kolostor­nak lett a lakója. A két fiatal együtt tanult ezután minden tudományt. Külföldi főiskolára küldték őket, így jutottak el Athénbe is. Ott a fiú elhunyt, a lány pedig Johannes Anglicus névvel Rómába utazott. Az örök városban nagy tudásáról, főként pedig filozófiai képzettségéről tanúságot téve, a görög iskolának lett a professzora. Abíborosojsat,'. prelátusokat is elkápráztatta ragyogó tudásával, elméjének élével, senki sem sejtette, hogy nő. Úgy emlegették hamarosan, mint a vi­lág nyolcadik csodáját. Ez a tüneményes tudású professzor aztán a középkori mese szerint kiszemelte magának a pápai széket. Amikor IV. Leó meghalt, senki méltóbbat nem találtak a pápai trónra, mint a görög főiskola ragyogó tehetségű tanárát, a kiváló í teológust, Jo­hannes Angelicust. Ez az álpápa, akit valóban nem Johannesnek, hanem Johannának hívtak, a Lateránban bűnös viszonyt kezdett egyik kamarásával és szerelménekgyümölcsét addig rejtegette, míg a ter­mészet törvényének nem volt kénytelen engedni. Egy körmenet köz­ben jöttek rá a fáj ások és aKolosszeumtől a Szent Kelemen bazilikába vezető úton hozta világra gyermekét, életével fizetve bűnös viszo­nyáért. A rómaiak Johanna papisszát ott helyben el :is temették, szobrot is állítottak. A szobor egy pápai tiarát hordó nőt ábrázolt kis­gyermekkel a karján. A rómaiak ezt a helyet utána mindig elkerülték és még inkább ezt tette az új pápa, amikor megválasztása után a La- teránba vonult. Ez a középkori mese annyira elterjedt és neki annyira hitelt adtak, hogy a 15. század elején a sziénai dóm pápaképei között egy nőnek a képe is látható volt, alatta a felírással; - Nyolcadik János, egy an­gol nő. Baronius bíboros tüntette el ezt a képet, így került helyébe Zakariás pápa alakja.

Next

/
Thumbnails
Contents