A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-12-01 / 12. szám

19

P. Orbán Miklós, S.J., Róma

f f

ROMAI SEM

MIT MOND A TÖRTÉNETTUDOMÁNY ARRÓL, HOGY

Állítólag ív. leó után Johanna névvel egy

NŐ LETT VOLNA A PÁPA?

Legutóbbi római sétánk alkalmával a 9. század közepébe vezettük vissza Olvasóinkat. Felvonultattuk azoknak a zavaros időknek szomorúepizódjait, és láttuk, mint fenyegette a szaracén veszedelem az örök várost, mint fosztották ki a Szent Péter bazilikát; mint építtetett IV. Leó pápa soktornyú magas várfalat, hogy a Szent Péter bazilikát és a Tiberis jobb partján keletkezett elővárost, a Borgo-t, egyszer s mindenkorra minden ellenségtől megvédje. Eztakülvá- rost Leó pápáról nevezték el és három kapuján márvány tábla hirdette az utókornak, hogy Leó kormányzása és Lothar frankcsászár uralkodása idején épült ez a bevehetetlennek szánt erődítmény. Nos, az ezer éve emelt sok bástyatorony közül csak kettő áll és a Leó- falnak csak rövid szakasza maradt fent. Ezt a falat és a déli sarkán emelkedő bástyatornyot XXIII. János pápa éveiben restaurálták.

De térjünk csak vissza IV. Leó pápához. A pápa és a frank császár barátsága nem volt olyan felhőtlen, mint ahogy a márványtáblák versének az olvasásakor gondolnánk. Leó pápa 850-ben Lothar egyik utódjaként II. Lajost koronázta császárrá. De ez a koronázás csak olyan másodlagos koronázás volt, mert Lothar az akkori szokás szerint a birodalmi gyűlésen már Lajos fejére tette a teljhatalom szimbólumát. Az új császár hadával Dél-Itáliába vonult, hogy a partvidéket a szaracénoktól megtisztogassa. Barit 852-ben foglalta vissza. Ezt elégnek is találta és tüstént megindult északnak. Erre a szaracénoktól rettegő rómaiak Lotharnál panaszt emeltek ellene, hogy vé