A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-12-01 / 12. szám

16 Szeder Mihály, S.J. PERELIK AZ APÁTSÁGOT (A lőcsfalvi pap naplójából) Szegény lőcsfalvi pap belekerült a csávába. Hiába a magyar nép pe- relős fajta és mindenképpen akarja a maga igazát és hamindenkö- tél szakad, hát törvényre megy. így vitte törvényre a Szalánczy ura­ság az apátságot. Hiába volt a szegény lőcsfalvi pap minden erőlkö­dése, hogy elhárítsa ezt a villámot. Neki mindenképpen baja lesz belőle. Mert először rossz példa. Mert ha az urak pereskednek, mi­ért ne pereskedjen a szegény ember fia is. Másodszor meg a Szalán­czy uraság híve volt és mivel a lőcsfalvi pap az apátsági papokközül volt - az uraság haragja rá is fog áradni. Megkezdődött hát az ügy­védek járása mindkét portán. De mi volt a perlekedés oka? Az erdész ispán jelentette, hogy a Szalánczy uraság vágást kezdett az apátság erdejében. Ott ahol az erdő egy óriás háromszög alakj á- banbelefutott a Szalánczy birtokba. Hogy honnan-honnan nem, a vár­megyei irattárban előkotorásztak valami több mint kétszáz éves ira­tot, mely szerint ez a benyúló háromszög valamikor Szalánczy bir­tok volt. De az még abban az időben volt, mikor az erdő birtok a veszprémi káptalan birtokában volt, mielőtt Ferencz József ifjú csá­szár és király királyi adománylevéllel annak a szerzetnek adta, melybe a lőcsfalvi pap is tartozott. Az apátság tehát így vette át és így is gazdálkodtak. Csaknem kétszáz esztendeje. Persze a mostani Szalánczy uraságnak begyében volt ez az erdő-rész már régen. Elő­ször is, mert árnyékot vetett a földjére és az árnyék sávjában a ter­més mindig hitvány maradt. Másodszor meg a szántás miatt. A régi világban, mikor fogattal szántogattak, ez talán nem okozott problé­mát, mert az ökör vagy a ló könnyebben kanyarodott amerre akar­ták. De az uraság már traktorral szánt és az erdő beékelődés komplikálta a helyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents