A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

3-5 tott ki a borgo szegény népének. A Leó város mindhárom kapujára márványtáblát tettek, ezen barbár latinsággal írt disztichonok örö­kítették meg az utókornak, hogy a világ fejét, dicsőségét és remé­nyét, az arany Rómát, Leó pápa bővítette evvel a falakkal körülvett, bevehetetlen városrésszel. Ti rómaiak, frankok és longobard zarán­dokok magasztalj átok csak e nagyszerű művet, IV. Leó pápa építette, hogy népének nyugalmát biztosítsa. De a pápa mást is építtetett. Róma tengeri kikötőjét is fallal vetette körül és őrségének a létszámát tekintélyesen megnövelte. A Portus­tól északra fekvő másik kikötőt, amelyet még Traján építtetett és amelyet 813-ban a szaracénok feldúltak, majd 16 év múlva teljesen leromboltak és amelyből aztán 849-ben minden életet kiirtottak, Leó pápa föltámasztotta, de 12 mérfölddel arrébb. Házakat, templomo­kat, középületeket emeltek. De a tenger bizony magas volt és a ha­jósok, kereskedők, halászok unokáiban élt annak emléke, hogy az igazi életet a tenger biztosítja. így aztán később visszatértek őseik városánakhelyére és porából megéledt a főnix madár. Traján kikötő városa ma is áll, központja a Rómától északra húzódó tengerpart fürdőhelyeinek, üdülőtelepeinek. Mert Rómától Civiltavecchiáig - a Régi városig - az országút mindenütt aranyhomokú strandok mel­lett szalad. Leó pápa másként is gyógyítgatta a szaracén rablás sebeit. Akifosz­tott Szent Péter bazilikát új kincsekkel gazdagította. Az új főoltárt ékkövekkel díszített aranylapokkal boríttatta be. Azt is tudjuk, hogy egy ilyen aranylap súlya 216 font volt. A 70 font súlyú aranyozott ezüst feszületen jácint és gyémántkövek ragyogtak. Az oltár fölé is ezüst mennyezet került, ennek súlya 1606 font volt. Egy másik tömör arany kereszt gyönggyel, smaragdokkal volt kirakva. A súlya 1000 font volt. Milyenek lehettek a kelyhek, a gyertyatartők, a vázák, a füstölők, a lámpák, ha az ajtókat is ezüst lemezekkel borították. Az oszlopok közé keleti brokátból és selyemből függönyöket húztak. A sekrestye aranydamaszt miseruhákat kapott, vagyis a keresztény templomban helyet találtak kelet kincseinek is. Gaeta, Amalfi, Ná­poly szaracén rabszolgákat is küldött, köztük sok volt az iparos. Ju­tott belőlük Róma környékére. így érthető, hogy miért neveznek egy Rómától 40 km-re egy hegycsúcson emelkedő falut Sracinesco-nak. Felszabadított szaracén rabszolgák telepedtek 900 méter magasan a meredek csúcs tetejére. Keresztényekké lettek, így aztán kétszeres okuk volt arra, hogy a szaracén kalózoktól rettegjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents