A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

a5

longobard származású Rodoaldnak a fia, a négy megkoronázott vértanúról nevezett diakonia bíborosa Leó lett. Gyorsan fel is szentelték püspöknek. Nem is várták meg a császár jóváhagyását. Az idő sürgetett, híre érkezett, hogy a szaracénok újra Rom a ellen készülődnek.

De volt más baj is. Először földrengés rémítette meg a város lakosságát, aztán a Szent Péter bazilika környékén tűzvész pusztította az amúgyis kirabolt Borgot. A bazilika portikusza is leégett. A legenda szerint az új pápa, IV. Leó imája állította volna meg a tüzet pusztító útjában. Ezt a legendát idézi ma is a pápai palota egyik termében Raffael freskója.

849-ben a szaracén veszedelem egészen közelinek bizonyult. Szardínia szigetéről érkezett a hír, hogy a rablóflotta ott készül fel Róma megtámadására. Ekkor Leó pápa rávette a három flottával rendelkezőgazdag városnak, Amalfinak, Gaetának és Nápolynak a hatóságait, hogy egyesítsék tengeri haderejüket és így szálljanak szembe a közös ellenséggel, a szaracén flottával. A középkor első tengeri ligája így jött létre. Az egyesített flotta admirálisai Rómába jöttek, a lateráni pátriarchiumban esküvel kötelezték magukat, hogy a szövetséghez hűségesek lesznek. Apápa, székesegyházában ünnepélyes misét mondott a flotta és a szárazföldi haderő katonáit megáldoztatta, így bocsátotta útra Ostia felé a csapatokat. De már másnap a Tiberis torkolata előtt ott álltak a szaracén hajók. A szövetséges flotta kezdte a csatát. Szerencsére a hirtelen támadt vihar az ellenséges hajókat megtépázta, szétszórta. Sok kalóz esett hadifogságba, ezeket, mint rabszolgákat, vitték a győztesek magukkal Rómába. Ezeknek kellett a város falait megerősíteniük, ezek építették 848-tól négy éven át a Leó város véderőműveit. Leó pápa bástyatornyokat emeltetett, hatalmas falakkal kerítette be a Borgot. Ezek a falak a Vatikáni domb tetejéről leereszkedve egészen az Angyalvárig,, a Gianicolo felől pedig egés'zen a Tiberis-partig húzódtak, addig, ahol ma a Szenti élek- kapu alatt torlódik a forgalom. Ahol a Vatikáni Rádióban dolgozó jezsuita atyák rendházának a kapuja nyílik, ott a 9. században az új városfal emelkedett. A 24 bástyatoronyból csak a sétánk elején említett kettő maradt meg, a falból pedig a Vatikáni domb tetején egy rész. De ez a rész is mutatja, hogy milyen alapos munkát végeztetett Leó pápa szaracén hadifoglyaival.

Leó pápa 852. június 27-én áldotta meg az új városfalakat és bástya- tornyokat. A papság mezítláb és fején hamuval járta körül az erődítményt, hét püspökbíboros szenteltvizet hintett, a pápa minden kapunál imát mondott, majd a szertartás után arany, ezüst pénzt oszta