A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

34

toktól, a vandáloktól, a longobardoktól, nem is szólva a görögökről, akikmindig felszabadítóként érkeztek, hogy azt is elvigyék, amit az ellenség meghagyott. De ne gondoljuk, hogy a szaracén támadások csak amolyan kis kalózok vállalkozása lett volna. Az arab hatalom Dél-Itáliában már megvetette lábát és jól szervezett tengeri flottája rettegésben tartotta az egész partvidéket. 845-ben az arabok egészen Nápolyig nyomultak föl és nem kisebb tervet forgattak fejükben mint azt, hogy a próféta zászlaját kitűzik a római Szent Péter bazilikára és a gazdag városból nagyszerű zsákmánnyal térnek majd haza. 846. augusztusában a szaracén flotta meg is jelent a Tiberis torkolatánál. Az Ostiában állomásozó pápai őrséget lemészárolták, aztán több csoportban megindultak a város felé.

Egy csoport először északnak vonult a tengerparton és aztán a Via Aurelia mentén ereszkedett le, egy másik csoport Ostiából indult Róma felé, míg a harmadik csoport a hajókon evezett föl. A város falai erősek voltak, a szaracénok prédája csak az lett, ami a városon kívül feküdt. Ebben az időben a Tiberis jobb partján már tekintélyes "borgo", mai szóval előváros, külkerület feküdt. Ebben leginkább szászok, longobardok, frankok, frízek laktak. Ezek védték is magukat, de a túlerővel nem győzték. így a kalózhorda a Szent Péter bazilikát minden ellenállás nélkül kifoszthatta.

Az a templom, amely 500 éven át az egész kereszténységnekközponti szentélye volt, amely világtörténelmi eseményeket látott, főoltára előtt császárok és királyok imádkoztak, kriptájában pápák teste pihent, amelyet a gőtok is, a vandálok is, a longobardok is megkíméltek, most a szaracénok prédája lett. Gondolhatjuk, hogy mennyifejedelmi ajándékot rejtett ennek a templomnak akincstára. Az apostol fejedelem sírját aranykereszt ékesítette, a Confessio Petri padozatát is arany lemezek borították. A szaracén rablók mindent összeszedtek, lefeszítettek, törtek, az ajtók ezüst burkolatát is leszedték, sőt még a főoltárt is magukkal hurcolták. A város déli falán kívül emelkedő Szent Pál bazilikának is ez lett a sorsa. II. Sergius pápa Guido spoletói őrgrőftól kért segítséget. Ez meg is érkezettlongobardjai- val és a Tiber is jobb partján elterülő Borgóban ádáz harc keletkezett A szaracénok kezdtek visszavonulni. Amerre mentek, mindent felégettek, élőt meggyilkoltak. A longobardok egészen Gaetáigűzték őket. A flottát egy vihar szétszórta, a hullámok kidobták a partra a kalőzhullákat, a halászfalvak népe szép zsákmányhoz jutott, a kalózok zsebe tele volt ékszerrel.

II. Sergius pápa 847. január 27-én halt meg, annak a bazilikának a kriptájába temették, amelynek kifosztása halálát okozta. Utóda a