A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

16

Szeder Mihály, S.J.

A PADÁRI HARANG

(A lőcsfalvi pap naplójából.)

Hiába volt kocsija, kocsisa, lova a lőcsfalvi papnak, egyik leányegyházába, Padárra, mindig gyalogosan ment. Tette ezt pedig azért, mert igaz három kilométerre volt, de az út oda az erdőn át vitt. Kanyargós, dombra-fel, dombról-le gyalog ösvény volt ez a hatalmas tölgy és bükkfák között. De akár tél volt, akár nyár, akár esős, akár száraz idő járta, az ösvény használható volt. Ezenjártakmártöbbszáz éve padáriak, lőcsfalviak egyaránt. Még télen is, mikor lehullt a hó egy pár óra múlva, már kivolt taposva. Eső fel nem áztatta, mert a fák sűrű lombjánesőnek kellett lennie annak, amelyik át tudott; tömi.

Jő elmélkedő séta esett hát rajta a szép természet ölén. Néha útitárs is akadt. Ilyenkor észre sem vették, már is a végire értek. De volt Padár falunak egy más nevezetessége is. Kicsi falu volt. Lélekszám; 365. Szegény falu volt. Csupa apró és törpe-birtokos, akik az apátság erdeiben végzett famunkával égészítgették ki jövedelmüket. De volt szép kis templom-kápolnájuk és benne havonta egyszer szentmise, a többi vasárnapokon az ösvényen Lőcsfalvára jártak be misére. A kápolnának tornya is volt, de harang még nem csilingelt benne. Jő ideig. Ez is mutatja, hogy a falu szegény volt. De most már ott csilingel benne a harang. Ez meg azt mutatja, ha szegény volt is a nép, de istenes. A kis harangon pedig egy méhkas ékeskedik féldombormű formájában, melyből éppen rajzik ki az méh-család. Rajta felírás is ékeskedik. Hát ennek a története jön most.

A nép ugyan szegény volt, de nem élhetetlen. Valaki elkezdte és mindenki követte. Elkezdtek a méhesek szaporodni a házak körül, a kertek alján. Ha az ember a padári dombok tetejéről lenézett a falura, láthatta is a méhkasokat, sőt kaptárakat is némely helyen. A méz nemcsak cukor helyett volt jő, hanem eladásra is. így pótolgat- ták ki jövedelmüket. Tehát nagyban folyt a méhészkedés. Az iskola naplójában is olvasható, hogy sok gyerek gyakran azért hiányzott a