A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-11-01 / 11. szám

15 Ez a tapasztalat jobban megrázta a hippieket, mint bármi más. Ka­rola, János és néhányan mások is elmentek a keresztény közösségbe, hogy kitalálják, miféle keresztények ezek. Felfedezték, hogy vezető­jük valamikor hivatásos birkózó volt, akinek fia csodálatos módon gyógyult meg a polióből. Később, mikor a volt birkózó részesült a Szentlélek keresztségében, akárcsak az őskeresztényeknél olvasha­tunk erről az Apostolok Cselekedeteiben, elhatározta, hogy eladja los angelesi házát és Oregonban egy 88 holdas birtokot vásárolt árán. Itt csendesen együtt élhettek vele azok a keresztények, akik nem akarták, hogy mások zavarják őket a Szentlélekkel való viszonyukban. ... Ebben a keresztény közösségben végre kezdett kibontakozni a válasz kérdéseinkre - mondta János. - A megoldás a Szenti éleknél volt. Nekünk eddig is volt tapasztalatunk a lelkekkel, de azok nem szent lelkek voltak. Hatalmukba kerítették lelkünket, de csak azért, hogy tönkretegyék. Szeretetre nem voltak képesek. A Szentléleknek pedig nem csak hatalma van, a gonosz szellemeket felülmúló hatalma, hanem szeretettel vár minket és segít rajtunk. Az O segítségével néhány nap alatt megszabadulunk a kábítószerek többéves rabságából. Ez csoda. Egy nap, amikor Karola és János egyedül voltak, része­sedtek a Szentlélekben és átadták életüket Jézusnak. Utána megke­resztelték őket a patakban és törvényesen megházasodtak. A házas­ságkötésre sokan eljöttek régi hippie barátaik közül is. Egész nap másról sem beszéltek nekik, mint Jézusról s igyekeztek meggyőzni őket, hogy O az, akit tulajdonképpen keresnek. Karola és János négy hónapot töltöttek ebben a keresztény közösség­ben, hogy megtanulják az új életmódot. Mennyire más volt ez az élet, mint a kábítószerek hullámvasútja. Jézussal kitartóan s mindig csak fölfelé tartottak, fokozatosan és biztosan. Lelkileg felnőttek és meg­tanulták, miként nézhetnek szembe nehézségeikkel. Mások is követ­ték őket a hippie tanyáról. A két közösség között a nagy különbség az, hogy a hippiek maguknak élnek, a keresztények pedig Krisztusnak. Később János és Karola munkát vállaltak egy otthonban, ahol vissza­maradt gyermekekkel foglalkoztak. Boldogan várták saját gyermekük megérkezését is és mindenfelé igyekeztek terjeszteni a jó hírt Jé­zusról és a Szentlélekről. Ebből a történetből is láthatjuk, hogy a mai ifjúság voltaképpen több vallásosságra vágyakozik, nem pedig kevesebbre. Mintha csak azt mondanák: - Nézzétek, mi mindent megpróbáltunk; kábítószereket, nemi gyönyöröket, tiltakozó felvonulásokat, ülő sztrájkokat, babonát, az intézmények ellen való lázadást... Ugyancsak itt az ideje, hogy a Szenti élekhez forduljunk s az Ő segítségét kérjük a gonosz lélek elle­ni harcunkban.

Next

/
Thumbnails
Contents