A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-10-01 / 10. szám

32 hanem kérdeztek, mégpedig meghökkenésükben meglehetős ostoba­ságot. Mert így is föl lehet fogni; hogy ez a "rabbi, hol lakói?" két meglepett ember ostoba dadogása, kitérés az elől, hogy számot ad­janak egy hebehurgya lépésről. De hogy valóban így kell fölfogni, az egyáltalán nem biztos. Mert erre a "mit akartok?"-ra talán nincs is más igazi felelet. Ki­léptetek egy világból, elindultatok valahová, valakihez; és most még nem vagytok sehol; két part közt, pillanatnyilag még a semmiben; mit akartok? Aki kérdezi tőlük, nagyon jól tudja, mit akarnak; hiszen "másnap" azt is nagyon jól látja majd, mi történikNátánáellal a fü­gefa alatt. De nem elég, hogy ő tudja, ő látja; a dolog kétoldalú, és döntenie végső soron mégiscsak annak kell, akiről tu dj ák és akit látnak. Ezért kérdezi meg ettől a kettőtől, amit kérdez. Persze azért sok mindent lehetne felelni. Akik például küldöncöket szalasztottakjánoshoz a Jordán mellé, vagy akik majdnemsokára őt, Jézust akarják bonyolultan és ravaszul szőtt hálóikba ejteni a zsina­gógákban, számtalan, tűnél hegyesebb és pengénél élesebb elmésségű feleletet tudnának adni. Csupa képletes feleletet, csupa körmönfont kitérést. Valóságos felelet azonban csak egy van. Ez az egy, ez a halászok, kétkezi dolgozók, természetben élő emberek darabos, tö­mör egyszerűségével kimondott "hol lakói?" Egy egész életet csak így lehet odaadni. A semmiből, ahová kiléptek, csak így lehet hazaérni oda ahováelindultak. Ezzel a megtapasztalás­sal, ezzel a végérvényes odaköltözéssel. Megtudni, megtapintani, megélni,azt, hogy "hol lakói". Nem az okosságodat élvezni, hanem a légkörödoen osztozni. Nem vitatkozni veled, hanem az asztalodhoz ülni. "Hol lakói?"; ez a kérdés az étel és a ház közösségét jelenti. Ezzel kezdődik minden, ezzel a beköltözéssel; én hozzád, te hozzám. Jé­zus, a legkevésbé sem lepődik meg; azonnal ő is az egyetlen lehetsé­ges, az egyetlen valódi és érvényes választ adja: - Jöjjetek, nézzétek meg... - És mint János írja, a koronatanú pontosságával; - Erre el­mentek és megnézték, hol lakik. Aznap nála maradtak. Ez a tizedik óra körül történt.. - Nincs más mód, mint "elmenni és megnézni, hol lakik". Nincs más mód, mint leülni a közös asztalhoz. így lesz majdnemsokára Lévimeghívásával is; - Később az ő házában asztal­hoz ültek... S így lesz majd sokkal később,annyi minden után Em- mauszban is; - asztalhoz ülni, közös fedél alatt, hogy ráismerjenek a kenyértörésről.

Next

/
Thumbnails
Contents