A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-10-01 / 10. szám

15 gei közé tartozott. Szigorú fegyelmet követelt a római klérus részé­ről és fegyelemre szorította a pátriárkákat, érsekeket és püspököket. Elsőnek küzdött az ellen, hogy ahűbérállamokbanmegvesztegetéssel lehessen főpásztori székbe jutni. Amikor a konstantinápolyi pátriárka "ekumenikus"címével büszkélkedett, Gergely Isten szolgái szolgájá­nak nevezte magát leveleiben és azóta a pápák állandóan így nevezik magukat. Bencés hithirdetőket küldött Angliába. Az ibér félszigeten megtelepedett nyugati gotokat az árianizmusból visszatérítette az egy­ház egységébe. Theodelinda longobard királynő segítségével a longo- bardok között is terjesztette a katolikus vallást. Afrikában sikerült leküzdenie a donatisták tévtanait. Rómában több zsinatot tartott. A szentszéknek akkor már terjedelmes javait példásan kezelte, e jöve­delmekből építkezett, szeretet-műveket létesített. Naponta asztalá­nál 12 szegény ült. Amint Gregorovius, Róma történetének a kiváló ismerője írja: - Az egyház Gergely uralkodása éveibenkezdett a tár­sadalom asyluma lenni. Mint egyházi író, főként mint erkölcsteoló­gus, a középkornak szinte valamennyi írójára hatással volt. Nagy ér­deme, hogy a liturgiát egységesítette, a liturgikus énekeket össze­gyűjtötte, a "cantus firmus" atyjának a zenetörténet őt tekinti. Kitű­nő szónok volt. Nyelvezetét a sokszor használt képek jellemzik, stí­lusa éppen a képek halmozása következtében nehéz. 60 evangélium- magyarázata a mai ember számára is sok értékes gondolatot tartal­maz. Róma neki köszönhette, hogy a longobarddúlástól megmene­kült. Hogy később is milyen nagynak tartották nemcsak kormányzá­sát, hanem égiközbenjárásánakaz erejét is, jellemző erre a 8. szá- zadbankeletkezett legenda. A pápa a legenda szerint Traján császár fórumán sétálva, egy antik domborművön meglátta azt a jelenetet, amelyben a császár lováról éppen leszáll,hogy messzi földre indu­lása előtt egy szegény özvegy asszonynak igazságot szolgáltasson. A pápa megilletődve emlékezett vissza Traján jóságára és imádkoz­ni kezdett érte. Mire a Szent Péter bazilikába ért már tudta, hogy imádsága meghallgatásra talált és Traján lelke az örök szenvedés helyéről az örök boldogság honába szállt, de... - és az a "de" jel­lemző a középkori legendavilágra - az Isten megtiltotta a szent pá­pának, hogy a pokolban lévő pogány lelkekért a jövőben is imádkoz­zék. Mondanunk sem kell, hogy a legenda dogmatikai tévedést tár­taim az. De a legendákat a költő szemével kell néznünk; olyanok, mint a tündérmesék. Minden a képzelet alkotása, de ennek ellenére e? mégis valami valóság kidomborítására szolgál. Mi az a valóság Ger­gely pápa életében? Az, hogy méltán megérdemli a Nagy jelzőt. Nagy Szent Gergely ünnepét eddig az egyház halálának évfordulós napján, március 12-én ülte meg, az új naptár szerint szeptember 3-án emlé­keznek meg róla.

Next

/
Thumbnails
Contents