A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-09-01 / 9. szám
29 P. Orbán Miklós, S.J., Róma r f f ROMAI SÉTÁK / _ / /. A KELETI GOTOK ITÁLIAI KIRÁLYSÁGÁNAK PUSZTULÁSA Római sétánk közben a 6. század történelmi viharairól szólunk. Ma tulajdonképpen nem is sétálunk, csak leülünk ide az Angyalvár párkányára és egy adag fagylalt mellett nézelődünk. Mit látott innen a magasból a görög hadvezér Belisar, amikor 538. márciusának az elején Vitigis keletigőtkirály ostromló hadai az örök város falai alól elvonultak? Ahol ma a Szent Péter bazilika kupolája szinte hegyként magasodik a Vatikánfölé, csak a Konstantin császár által épített első Szent Péter bazilika állt és körülötte néhány kis épület. Különben a Tiberis jobb partján az Angyalvártól minden irányban csak mezők, legelők voltak. A várost nyugatról a Tiberis védte. A városba vezető egyik legfontosabb hídnak az erődítménye volt azokban a szörnyű időkbenHadrián császár síremléke. Az Angyalvár bevételéértismé- telten ádáz harc folyt. A márványmauzóleum minden szobrát összetörték, hogy legyen mit a hajítőgépekkel az ostromló ellenségre zúdítani. Vitigis gőtjai elvonultak, a várost nem sikerült bevenniük. Belisar, a bizánci császár tábornoka, görögjeivel megindult a felfelé vonuló gőtok nyomába. De Ravennába a nyugati császárság fővárosában csak 22 hónap után, 539. végén tudott bevonulni. Sokan hitték, hogy Itália királyává koronáztatja magát. Nem tette. Ellenkezőleg Nagy Teodorik palotájának a kincseit és a foglyul ejtett Vitigis gót királyt, Bizáncba visszatérve, magával vitte, hogy császári urának a lábához tegye. A gótok új királyt választottak Ildibadnak, Vitigis unokatestvérének a személyében, majd mikor ez vérbosszú áldozata lett, a kiváló fiatal harcos Totila fej éré tették a koronát. Totila nem kisebb feladatra
