A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-09-01 / 9. szám
16 Szabó Ferenc, S.J. Róma A francia munkás-misszió születése Franciaország elkereszténytelenedése már a század eleje óta nyugtalanította az egyházi vezetőket. Az egyik katolikus újságíró, Eugene Tavernier már 1913. júniusában azt írta a "Le Correspondant"-ban, hogy a francia nép ateista nép lett; nemcsak az egyének váltak hitetlenné, hanem az eszmék, az érzelmek, a törekvések, a szokások is az ateista szellemet tükrözik. Egyszóval az ateizmus nem csupán néhány szabadgondolkodó ügye, hanem az egész társadalmat mélyen átjáró valóság. 1938-ban, amikor Hitler elfoglalja Ausztriát és aláírják a müncheni megegyezést, amikor Maurras a Francia Akadémia tagja lesz, Sartre pedig közzéteszi "A csömör" című egzisztencialista regényét, - az egyik észak-franciaországi pap, az Akció Katolika agrár-részlegének országos tanácsadója, Férőn abbé egy beszámolót készít a francia püspökök számára. Bretaghe-ban és Közép-Franciaországban utazgatva megállapíthatta, mennyire elkereszténytelenedtek a francia falvak. Beszámolójában azt hangoztatja, hogy Franciaország misz- sziősterület lett és hogy meg kell szervezni a belső missziót; olyan papi csoportot kell kiképezni, amely alkalmas lesz erre a sajátos misszióra. A francia püspökök különböző módon válaszoltak Férőn abbénak. Egyesek, mint pl. Chambéry püspöke, nagyon szkeptikusan fogadták a tervet. Szép, szép, de honnan vesznek pénzt és embert? Csak egy megoldás lehetséges; az összes francia püspöknek egyet kell értenie a kérdésben, minden más utópia. A Laval-i püspök attól fél, hogy ha a terv megvalósul, a püspököknek nem lesz többé tekintélyük. Mások viszont, mint pl. a Lille-i püspök, a legnagyobb örömmel üdvözlik a tervet és a püspökök egyetértését sürgetik. Liénart bíboros bízik abban, hogy szám íthatnak a püspökök önzetlen beleegyezésére. De Férőn abbé tervével szemben a legnagyobb érdeklődést egy csendes, paraszti származású érsek mutatja: Suhard bíbo-
