A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-08-01 / 8. szám

16

P. Orbán Miklós, S.J., Róma

A KELETI GÓTOK OSTROMOLJÁK, A GÖRÖGÖK VÉDIK RÓMÁT

Az Angyalvár udvarán beszélgetve idézzük fel Vitigis keleti gót király egy éves ostromának eseményeit.

Ezt a kicsinyke udvart, ahová most az Angyalvár tetején kiléptünk kút-udvarnak nevezik. Egyik sarkában csakugyan ott is látjuk a kút elegáns márvány káváját, fölötte a falba erősített kampó végén csiga forog, a csigán most is rajta a lánc; szinte várjuk, hogy kilépjen az egyik ajtón a vödörrel a kezében a katona és inni vigyen a sebesülteknek. De ezt az udvart olaj-udvarnak is hívják, innen lehet lejutni abba a földalatti raktárba, amelyben ostrom idejére az olajat tárolták. De harmadik neve is van ennek az udvarnak, mert színház-udvarnak is hívják. X. Leó és IV. Sixtus pápa uralkodása idején ezen az udvaron színelőadásokat, látványosságokat rendeztek. A kút mellett gúlába rakva a márványból faragott csatagolyőkat látjuk. Es hogy a kép teljes legyen itt áll két szörnyeteg csatagép is. Ki hinné, hogy ezek a katapulták, ezek a márványgolyők mentették meg a várost, amikor az eresztékeiben recsegő-ropogő keleti gót királyság feje, Vitigis a 6. század elsőnegyedében ostrom alá fogta az örök várost.

Több mint 60 éve voltos urak a keleti gőtok Itáliában, amikor Nagy Theoderik meghalt és halála után birodalmának testén is megmutatkoztak a bomlás jelei. Ekkor látta elérkezettnek az időt a keletrómai császár, hogy a betolakodó barbárokat a félszigetrőlkizavar- ja. I. Jusztinián bizánci császár kiváló hadvezérét Belisar patríciust küldte Itália felszabadítására és Belisar 536. márciusában a félsziget déli partvidékén meg is vetette lábát. Felfelé aránylag könnyen haladt, útját a gót király lányának a férje, az áruló Ebrimut egyen