A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-08-01 / 8. szám
17 gette. Nápoly bevétele után 536. decemberében a felszabadító görög hadak nemcsak Róma alá érkeztek, hanem Rómát el is foglalták. Most már Belisarnak kellett arra gondolnia, hogy mint védje meg a várost. Mert biztos volt, hogy Vitigis Rómát megostromolja. 537. márciusában érkeztek meg a gőtok. Procopius, aki az ostrom történetét az utókornak megörökítette, azt állítja, hogy Vitigis 150 ezer emberrel érkezett. A felderítő úton kis csapattal portyáző Belisar váratlanul került szembe a város falai alá vonuló gotokkal. Belisar ezer emberét a túlerő megtizedelte, a város felé menekülő görögöket a kapun nem eresztették be, mert az őrség félt, hogy a görögök nyomában a gótok is behatolnak. Belisarnak sikerült üldözőit megállítania, a kaput is elérte, de ez az első szörnyű csata már jelezte, hogy milyen idők várnak Rómára. Vitigis lemondott arról, hogy egyetlenegy rohammal bevegye a várost. Sáncokat építtetett, ostrom tornyokat ácsoltatott. Mindegyik tetején 50 embernek kellett volna a faltörő kosokkal a falat rombolniuk. De Belisar katapultái működni kezdtek, amikor ezeket az ostromtornyokat a város falai alá vontatták. A márványból faragott csatagolyók, az összetört szobrok darabjai a vontató ökröket agyonverték, a csatatornyok katonái között is aratott a halál. Belisar megerősítette a kapukat, befalaztatta a Tiberisbe vezető csatornák nyílásait, hogy ott az ellenség be ne lophassa magát. A gótok viszont elvágták a vízvezetékeket és a Ti- berisenlehorgonyzottt vízimalmokat is megbénították, avidékenmin- dent kiraboltak; így Rómát ismét az a veszély fenyegette, hogy nem karddal, de kiéheztetéssel lesz az ellenség zsákmányává. Hány görög harcos védte Rómát? Procopius szerint csak 5000. Az alkudozást Vitigis kezdte. A görögöknek szabad elvonulást, a rómaiaknak amnesztiát ígért, ha a város megadja magát. Belisar azt válaszolta, hogy utolsó csepp vérig védeni fogják a várost. Az ostrom 19. reggelén Vitigis általános rohamot indított. A legádázabb harc éppen itt, Hadrián síremléke körül folyt, ebben az időben ugyanis a császári mauzóleum már Róma véderőművei közé tartozott. Az ostrom e napja agótok oldalán a gyász napja lett. Az éjszakában 30 ezer gőt harcost sirattak, Belisar katonái pedig örömtüzeket gyújtogattak. A gótok kudarca az ostromlókat megbénította, az ostromlottakat meg felbátorította. A görögök és rómaiak bizalmát bizonyos események, jelek is növelték. Pl. az egyik déli faluban a gyerekek gőt-római háborút játszottak és természetesen a rómaiak a gotokat legyőzték; vezérüket, akit Vitigisnektekintettek, játékból fel is akasztották. Levágni idejében nem tudták, mert az erdő szélén játszó gyerekbandát farkas riasztotta meg. Az áldozatot szederjes arccal, holtan találták a mezei munkáról hazatérő gazdák. A nép jelnek vette a tragi-
