A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-07-01 / 7. szám

26 ték volna, hiszen a nyugat-római császárság már a végét járta. Az utolsó császár - inkább csak császárka - Romulus Augustulus, akit apja, Orestés szenátor kiáltatott ki egy katonai puccs segítségével uralkodónak, 476. szeptember 4-én mint 14 éves fiú zokogva borult a Ravennába bevonuló zsoldoshad fővezére, a barbár Odoaker elé és könyörgött életéért. Odoaker megelégedett avval, hogy Orestést meg­ölette, fiának megkegyelmezett. A gyereket Nápoly mellé egy kis faluba internálták. így zárult le a nyugat-római császárság történe­te. Mert Odoaker Itália királyának kiáltatta ki magát. A kelet-római császárral, Bizánc urával is megegyezett, elismerte ennek főható­ságát, Bizánc elismerte Odoaker királyi címét. De a turkiling Odo­aker nem ülhetett nyugodtan trónján. Ereznie kellett, hogy remeg alatta a föld, újabb barbár hadak messzi vonulásának a dübörgése remegtette trónját. Pedig e hadak vezére, akinek alakja köré később színes mondavilág szövődött, Theoderik még csak 22 éves fiatalem­ber volt, aki nemrég került vissza Zenó császár bizánciudvarából' népe, a keleti gótok körébe. Hová tért vissza ez a hellén műveltség­ben felserdült ifjú? A népe által már kizsarolt, kiélt Pannóniába. A keleti gótok egyik része Eszak-Itálián át Galliába vonult és ott a nyu­gati gotokkal egyesült, a másik rész Theoderik apja vezérlete alatt a Balkánra húzódott le. Ennek az ágnak a vezére hamarosan a fiatal Theoderik lett. Bizánc ura, Zénó császár, tudta, hogy birodalma könnyen arra a sorsra juthat, mint amire a nyugati császárság jutott.. Ezértnemcsak jó szemmel nézte a keleti gótok megjelenését, hanem Theoderiket kegyeivel is kitüntette, magas méltóságokba emelte, há­ború és fenyegetés nélkül aranyban, ezüstben tetemes sarcot fizetett az Al-Duna vidékén megtelepedett keleti gotoknak. De a törzs nem volt új hazájával megelégedve és Theoderiket ultimátum elé állította;- vele vagy nélküle, de tovább mennek! Hová? Először Itáliába, az­tán majd meglátjuk...- Theoderik jó politikai szimattal megérezte, hogy mint kell a kecs­két úgy jóllakatni, hogy a káposzta is megmaradjon. Erős sereggel Bizánc alá vonult és arra kérte Zénó császárt, hogy engedje gőtjait Itáliába, hiszen ott Odoaker bitorolja a trónt és nyúzza a népet. A császári udvar mindenre hajlandó volt, csakhogy agótok Bizánc alól, de a birodalom északi pereméről is elvonuljanak. Vonult is hamaro­san az egész törzs asszonyokkal, gyermekekkel, minden vagyonával együtt. 1300 kilométeres út, kimerítő harcok, dermesztő hidegek és éhezé­sek után 489. nyarán Theoderik népe bevonult Észak-Itáliába. Au­gusztus 28-án került először szembe a gót hadsereg Odoaker seregé­vel. De itt Theoderik éppúgy győzött, mint tette később Veronánál és

Next

/
Thumbnails
Contents