A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-06-01 / 6. szám
19 Nagy pipafüst gomolygott a lőcsfalvi pap irodájában, mert most nemcsak ő pipázott, hanem két ügyfele is bodorította a füstkarikákat a pap kegyes engedélyével. S minél keményebb lett a probléma, amit oldozgattak, annál jobban szálltak a füstkarikák a három pipa-kéményből, úgyhogy jelenleg csaknem vágni lehetett a füstöt a szobában. A két ügyfél pedig nem volt más, mint két nagygazda híve. Az egyikKöteles István gazd'uram, a másik meg Pék György afalu érdemes bírája. Az elvágandó gordiuszi csomó pedig nem volt má«, minthogy kinek is van kettejük közül igaza? Nem csoda tehát, hogy a végén mindhármuknak kiürült a dohányzacskőja, míg végül sikerült az elveszett igazságott megtalálni. Hiába teregette ki a pap az asztalon az idevágó irodaim at; törvény- könyvet, erkölcstant s miegymást, gyanúsan nézegettek papjukra, mert a könyvek ékes latin nyelven íródtak és a lőcsfalvi pap fordít- gatta nekik magyarra s mivel a latinhoz annyit értettek, mint a tyúk az ábécéhez, egyik fél sem volt biztos, hogy tényleg jól fordítja-e nekik a törvényt? A probléma a vadászat körül bonyolódott. A két gazda földje szomszédos volt s mind a kettő szenvedélyes vadász. S mivel egymás vadászterületét kölcsönösen jogtalanul elbitorolták, felmerült az igazság megsértésének tövises problémája.- De miért nem mennek, kendtek, a törvénybe? Minek háborgatnak engem, énnem vagyok illetékes bíróság, -méltatlankodik a pap.- Ja, Főúr, - szól Köteles uram, - a törvény itt a faluban a bíró vön' a, de hogy a ménkűbe tehessen igazságot, mikor ű is ludas?- Hát menjenek ügyvédhez, vagy perre - mérgeskedik a pap, nagyot szíva pipájából.- Ügyvédhez? Perre? - szól a bíró, - hát megérné az a néhány nyúl, fácán, vagy fogoly, hogy költséget fizessük? Tegyen Maga Szeder Mihály, S.J. IGAZSÁGTÉTEL (A lőcsfalvi pap naplójából.)
