A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-06-01 / 6. szám

II-... Talán Róma oly sok szerzetese és apácája, annyi Istennek szentelt ember között nem talált 50 igazat... Ágoston Róma sorsát Szodoma sorsával veti egybe és figyelmeztet; - Az Isten csak azt engedte meg, hogy a várost kirabolják, polgárainak az életét megkímélte, nem kellett elpusztulniuk, mint Szodoma lakói egy szálig ott vesztek. Ágostonnak Róma eleste adott indítást arra, hogy nagy művének, az Isten városának a megírásához fogjon. Róma menekültjeitől személyesen hallhatta, hogy Alarik gőtjai mint rabolták ki a világ királynőjét. Mert - és erről is Szent Jeromos tanúskodik - mert nem volt olyan távoli provincia, ahol ne lettek volna tömegével római menekültek. Ágoston az Isten büntetését látta Róma elestében és 20 évvel később személyesen is megtapasztalhatta, hogy mit jelent egy barbárok által ostromlott városban élni. Olyan városban, amelyben hemzsegtek a menekültek. Olyan városban, amely nem számíthatott arra, hogy az apokaliptikus fenevad és hordája; Genserich és vandáljai a puszta életet legalább meghagyják, amint Alarik tette Róma ki- éheztetése után. Ágoston Hippo ostromából csak három hónapot élt meg, de a nagy egyházatya halála után a város még 14 hónapig tartotta magát, míg végül is a barbárok könnyebb préda után néztek. Kik voltak ezek a barbárok, ki volt Genserich, aki nem 6 napig, hanem két álló hétig raboltatta Romát?

A birodalom évkönyvei már tudtak arról, hogy 270-ben észak-keletről egy kegyetlen horda betört Pannóniába. 120 év múlva a Tisza felső vidéke és a Maros közti hazájukból ezek a barbárok újra Pannóniába vonultak, egy ideig a határőrséget is ellátták, de a nyugati gótok nyomása alatt tovább kellett menekülniük. Azonban a nyugati gótoknyomukban voltak egészen Európa legtávolabbi déli csücskéig. Ha 429-ben nem sikerült volna a Gibraltárnál átkelniük, a nyugati gótok az egész hadi népet a tengerbe fojtották volna, Az afrikai tartományok egymásután Genserich kezébe kerültek és amerre a vandálok jártak, nyomukban csak iszonyat maradt. Nem véletlenül vált a legborzalmasabb terror jelzőjévé a "vandál” szó. A vöröshajúbar- bárokmindent irtottak, ami római volt. így mészárlásból, erőszakból, gyújtogatásból, állatiasságból született meg Genserich királysága, amely Szicíliát, Szardíniát és Korzikát is egymásután elnyelte.

Itáliának északról is, délről is volt rettegni valója. Míg délről Genserich vanadáljainak a kegyetlenkedéseiről jöttek a hírek, északról Attila hunjai fenyegették a nyugati császárságot. A szenátus Trige- tiust, a szenátus elnökét és Leó pápát küldte Attila minciusi táborába és aköveteknek sikerült Attilát jobb belátásra bírniuk. Valószínű, hogy a hun fejedelemnek eszébe jutott Alarik ifjú halála és benne Ró