A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-06-01 / 6. szám

P. Orbán Miklós, S.J., Róma

F

9

F F

ROMAI SÉTÁK

K V Hv J'V.

GENSERICH VANDÁLJAI RÓMÁBAN

Rómában a május majdnem olyan meleg, mint Szegeden a június. Ezért ajánlatos, hogy kabátot, pulóvert terítsünk a vállunkra most, amikor az Angyalvár körül emelt erődítmény szűk kapuján belépünk. Hadrián császár síremlékének tömegét tulajdonképpen keményre döngöltföld alkotja, ebben vezet föl a sírkamráig a sötét spirál folyosó. Széles és magas annyira, hogy talán kisebb teherautó is elférne benne. A lámpa gyér fénnyel világítja meg a szellőztető aknákat, újra és újra az útunk hídon vezet át - persze, a pápák erődjének az építőmérnökei, amikor a síremléket várrá alakították át, arra is számítottak, hogy az ostromló ellenség a bástyákat beveheti. Tehát a földhányás tetejére vezetőutat többszörösen megszakították. Gondolhatjuk, hogy mi várt az ellenséges katonákra egy-egy ilyen hídnál. A lándzsa, kopj a, nyű, semmi, hanem a felülről zúdított forró víz, vagy végszükség esetén a 400-500 fokra hevített olaj 1 Na, még egy kapaszkodó és már ki is lépünk az első udvarra. Nincs ezekben az olaszokban semmi fantázia, hogy milyen ifjúsági regényt lehetne írni evvel a pompás háttérrel! Ez az udvar az Angyal udvara. Nevét a középen álló szoborról kapta. Ezt a márvány szobrot III. Pál rendelésére Guglielmo della Porta faragta, hogy emlékeztesse az utókort a legendára, miszerint 590-ben, amikor pestis tombolt a városban Gergely pápa bűnbánó körmenettel járta be a haldokló város utcáit, így kérte Isten irgalmát népére. Amikor a menet a Tiberis-partra kanyarodott - a legenda szerint - a város felől a halál angyala Hadrián császár síremlékének a tetejére szállt és öldöklő kardját hüvelyébe tolta annak jeléül, hogy az Isten a bűnbánó imát meghallgatta. Az Angyalvár tetején állt eredetileg ez a szobor, de mint történt több elődjével, villámcsapás érte, az angyalnak éppen a két szárnyát