A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-05-01 / 5. szám

21

JÉZUS

KRISZTUS

I.

A PÜNKÖSDI CSODA

I. Mi történt? Jő ötven nappal a történtek után-azaz Jézus szomorú halála után, nem mindennapi esemény játszódott le Jeruzsálemben. Pünkösd ünnepe volt éppen, amikor egész Izrael a Sinai törvényhozás emlékét ünnepelte. Mint az már ilyenkor történni szokott, a város zsúfolásig tele volt a sok utassal, zarándokkal, ünneplőkkel, akik ilyenkor az akkor ismert világ minden tájáról lösszesereglettek a szent városban, hogy az atyák földjén és az Ur templomában imádkozzanak.

A zsidók szétszóródása és kivándorlása ui. már a babiloni fogság óta szakadatlanul tartott, úgyhogy minden valamire való nagyvárosnak megvolt a maga zsidó negyede. AKr.e. harmadik és második század óta pedig még egyre jobban erősödött ez a kifelé való terjeszkedés, úgyhogy Jézus születése körül már az egész Római Birodalomban találkozunk ki vándor olt zsidókkal. A legtöbben Egyiptomban éltek, ahol hozzávetőleges becslések szerint egyedül Alexandria kb. százezer zsidót számlált. Utána fontosságban Antióchia következett Szíriában, Palesztinától északra. De Kis-Azsia, Görögország, Itália, a Földközi Tenger szigetei és természetesen a Közel-Kelet is ismerte a zsidó telepeseket.

A Palesztinán kívül élő zsidóság jó része továbbra is tartotta a kapcsolatot az "anyaországgal", vagyis Jeruzsálemmel >és a templommal és nem kicsi volt azoknak a száma, akik időnként a legmesszebbről is elzarándokoltak Jeruzsálembe népük ünnepeire.