A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-05-01 / 5. szám

I Alegtöbbkép, szobor, költemény, Máriát Boldogasszonyként ábrá­zolja. Megszoktuk és így hangzik jól a fülünknek; Boldogasszony, Babos István, S.J. BOLDOGASSZONY HÁZIASSZONY Királyasszony. Talán néha túl­zásba is visszük ezt a tiszteletet? Megfelejtkezünk arról, hogy a Boldogasszony háziasszony volt. Ta­lán az egyetlen dolog, ami háziasszonyi mivoltára emlékeztet a nagy bizalom, amivel a hívek serege Máriához fordul. A jó háziasszony megértő, segítőkész és derűs még akkor is, ha az ő hibájából vala­mi kellemetlenség származik. Erről tanúskodik a következő, állító­lag igaz történet. A búcsúsok esőt kértek a száraz őszi határra. Hazafelé jövet besö­tétült az ég és szinte lógott az eső lába. De az esőcseppek helyett hópelyhek kezdtek szállingózni. Ez korán jött, és ami sok az sok, gondolta az elő-énekes, és megtoldotta az éneket még egy versszak­kal: - 0 Mária, értsünk szót, esőt kértünk és nem hót...! A Bol­dogasszony, aki háziasszony volt biztos megértette a külön verssza­kot. Alegjobbanúgy tiszteljük a szén- Szentek tisztelete teket, hogy példájukat követjük. példájuk követése. A szentírás nem sokat beszél Máriáról. De ebben a szűkszavú leírásban élesen elénk rajzolódik alakja,- a háziasszony - aki ezért lett királyasszony, mert jó házi­asszony volt. Három példát szeretnék kiragadni a Boldogasszony há­ziasszonyi életéből. a) Az első találkozásunk Betlehembe visz. A szentírás magyará­zók szerint szent Lukács magától Máriától hallotta Jézus gyer­mekkorának történetét! Az egész történet egyszerű, nyugodt, majd­

Next

/
Thumbnails
Contents