A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-04-01 / 4. szám

24

ÍL "ff ISIM Mil 8 IS 89

Nikodémus és egy József nevű arimateai tanácsos, aki titokban Jézus tanítványa volt, engedélyt kért Pilátustól Jézus holttestének levételére és tisztessséges eltemetésére. A temetés még naplemente előtt meg is történt. Estétől kezdve ugyanis a következő nap végéig szigorúan tilos volt bárminemű munkát végezni a szombat miatt. Ez súlyos törvény voltlzraelben. Azért nagy sietve egy gyolcslepelbe csavarták a drága halottat és egy sziklába vájt sírboltba helyezték, már ahogy az a zsidóknál szokásban volt a temetéskor.

Utána hazamentek...

Mária, Jézus anyja is hazasietett nagy fájdalmával. Simeon jövendölése, amely több mint 30 évvel ezelőtt hangzott el itt a közelben, a jeruzsálemi templomban, szóról szóra beteljesedett: - A te szívedet is tőr fogja átjárni... Igen; egy jövendölés valóra vált... De mi van a többivel: - az angyal ígéretével: Nevét Jézusnak hívod... Nagy lesz ő, a Magasságbelinek a Fia... övé lesz Dávid trónja... uralkodni fog Jákob házán mindörökké és királyságának nem lesz vége...??!!

Simeon másik jóslatával: tétetett ez sokak szabadulására Izraelben; szintén ez a helyzet. Ez volna hát a megígért szabadulás, mikor a szabadító maga is áldozat lesz?

Es Jézus ígéreteivel? Hogy azért jött, hogy megváltsa Izraelt; hogy hirdesse elközelgett az Isten országa; hogy benne beteljesedtek