A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-03-01 / 3. szám
7 Isten előtt... - Jézus azért újítja meg papjai közvetítésével a Kálvária áldozatát oltárainkon, hogy a föld minden részén, a nap minden órájában csatlakozzanak az emberek az áldozatához; kimutassák szeretetüket Isten és az emberek iránt. Mert áldozatot jelent minden körülmények közt hinni, bízni az Istenben, és szerető szívvel engedelmeskedni az Ő parancsainak, különösen az emberszeretet parancsának. Ezt ajánljuk fel minden szentmisébenls- tennek, csatlakozva Krisztus áldozatához. így életünk minden napja Isten előtt kedves áldozattá válik. A szentmise nemcsak áldozat, hanem ugyanakkor lakoma is. Amisének erre a kettős vonására hívja fel figyelmünket a megújított liturgia, amikor áldozás előtt így mutatja be nekünk a pap Krisztus testét; - íme,az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akiket meghív lakomájára Jézus az isteni bárány... Krisztus teste a feláldozó tt húsvéti bárány, általa szabadulunk meg bűneinktől. Ugyanakkor Krisztus teste a húsvéti lakoma, amelyet ennünk kell, hogy részesedjünk Jézus halálának áldásaiból; hogy tápláljon bennünket kegyelmével, irgalmával, szeretetével, hogy jobb akiegyünk, új életet éljünk és új életünk egyre erősebb, tökéletesebb legyen. így részesedünk a szentáldozás által abból a szeretetből, mely Jézus szívét eltöltötte; abból a szerétéiből, mely az Isten sajátja, lényege. így valósul meg Jézus kívánsága, amelyért az utolsó vacsorán imádkozott a Mennyei Atyához; - Hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen és én őbennük... (Ján. 17, 26). Ez tesz bennünket igazán boldogokká. A szentmise így egyrészt, mint áldozat bemutatja nekünk azt a sze- retetet, amelynél nagyobb nincs a világon; azt a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket. Ugyanakkor a szentáldozásban megadja nekünk is azt a kegyelmet, hogy mi is tudjuk szeretni Istent, és embertársainkat. Miként az utolsó vacsorával kezdődött az az óra, amelyben Jézus szereteténeklegnagyobb jelét adta, és visszatért ebből a világból az Atyához, hasonlóképp minden szentmisében m e gi s m ét- lődik az az óra, amikor Jézus eljön közénk, hogy szeretetének legnagyobb jelét adja, minket is eltöltsön az O szeretetével, hogy Vele együtt térjünk vissza a Mennyei Atyához, Vele együtt boldogok legyünk. így értjük meg, hogy életünk, heteink, napjaink, legfontosabb órája az, amikor a szentmise áldozaton résztveszünk és a szentáldozáshoz járulunk, mert akkor fejezzükki leginkább Isten iránti szeretetünket. Nem szabad tehát megelégedni azzal,hogy éppen csak jelen vagyunk
