A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-03-01 / 3. szám

■

P. Király István, S.J.

X éX t w ctt25.

^5

,4tr

<a>ue

Jézus egész földi életében láthatóvá akarta tenni Isten irgalmas sze- retetét irántunk. így bizonyította be, hogy benne testet öltött az Isten emberszeretete. Szeretetének legnagyobb jelét azonban kereszthalálával adta meg. Ezért szent János evangélista ezekkel a szavakkal vezeti be Jézus szenvedésének történetét, és az utolsó vacsoráról szóló beszámolóját: - A húsvét ünnepe előtt történt, Jézus tudta, hogy eljött az óra, amelyben vissza kell térnie ebből a világból az Atyához. Ekkor adta övéinek, akiket szeretett és a világban hagyott, szeretetének legnagyobb jelét... Vacsorához ültek.... (Ján. 13,1.)

Próbáljuk bele élni magunkat az utolsó vacsorának hangulatába, hogy jobban megismerjük a mi Urunk, Jézus Krisztus nagy szeretetét irántunk; hogy mi is tudjuk őt viszont szeretni. Nem közönséges vacsora voltez, de nem csak búcsúvacsora. Azon az estén minden zsidó családban nagy ünnepélyességgel, vallásos szertartással fogyasztották el a húsvéti bárányt, amit a templomban öltek le előbb. A vacsora alatt a családfőnek, vagy aki az asztalfőn ült, ki kellett fejtenie ennek az ünnepi szertartásnak az értelmét a jelenlévőknek. Felidézték az egyiptomi rabság és a csodálatos szabadulás emlékét. Azon az éjszakán, amikor őseik a bárányt megölték, és kovásztalan kenyérrel elfogyasztották, Isten csodálatos közbelépésére megszabadultak a rabszolgaságtól, és a haláltól és szabadnéppé, Isten népévé lettek.

Jj Nem véletlen, hogy Jézus ezt a napot választotta, hogy utolsó * vacsoráját tartsa apostolaival. - "vágyva vágytam arra, hogy ezt a húsvéti bárányt elfogyasszam veletek, mielőtt szenvedek" - mondta tanítványainak. (Luk. 22,15). Azon az estén szívének csak egy vágya volt; fel akarta fedni apostolai előtt az ő halálának érteim ét;hogymegértsék Ő az új húsvéti bárány, aki fel-