A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
46 az engem elárasztó örömöt. Otthon azonban nem beszélhettem erről, hiszen már amúgyis eléggé aggódtak értem. Átmentem pünkösdista szomszédunkhoz. Ők azonnal megértették, mi történt velem. - Dicsérjük az Urat, - kiáltott fel Fülöp. - Ők egyáltalán nem gondolták, hogy valami furcsa, vagy természetellenes dolog történt velem. - 'Újjászületésről, - beszéltek és ebből megértettem, hogy az út, amelyen én járok, egyáltalán nem ismeretlen számukra. Ugyanígy természetesnek vette a jelenséget barátom is, akilelkésznekkészült. Legnagyobb meglepetésemre azonban Teri nem úgy fogta fel a dolgot. Nem ahhoz hasonló-e ez, ami a tö- meggyűlésen történik? - kérdezte gyanakodva. Szegény Terire ennél nagyobb meglepetés is várt még. Néhány hét múlva Amszterdam- Az első küldetés... ban résztvettem egy jól ismert holland evangélista gyűlésén, barátommal együtt. A beszéd végefelé az evangélista hirtelenül félbeszakította mondókáját és így szólt:- Barátaim, az ma este az érzésem, hogy ezen a gyűlésen valami egészen rendkívüli dolog fog történni. Valaki a hallgatóságból ajánlkozni fog a missziós életre... Színházi jelenet, - gondoltam magamban. Bizonyára elhelyezett valakit a hallgatóságban, akifelugrikmajd és eléje rohan hogy felkeltse a többiek érzelmét. Az evangélista azonban kutatólag nézett tovább a hallgatóságra. A csend nyomasztóvá vált. Barátom is érezte. - Nem szeretem az ilyesmit, - suttogta - menjünk ki innen... Amint felálltunk és a széksor végefelé igyekeztünk, minden fej felénk fordult nagy érdeklődéssel. Erre hirtelenül mindketten leültünk.- Rendben van, - mondta az evangélista. - Isten tudja, ki az, akire ez az élet vár, telve állandó kockázattal és veszéllyel. Valószínűnek tartom, hogy egy fiatal ember... A hallgatóság kutatva nézett körül, hogy ki lehet az, akiről az evangélista beszél. Akkor hirtelenül, mintha csak valami felszólításnak engedelmeskednénk,, mindkettem felálltunk. Számomra még ma is érthetetlen mindez.- Ó, igen - mondta a prédikátor. - Ott vannak. Két fiatalember! Pompás! Fiúk, idejönnének? Nagyot sóhajtva mindketten eléje mentünk és letérdeltünk, miközben imádkozott felettünk. Közben arra gondoltam, mit fog ehhez szólni Teri. Utána jött azonban a még nagyobb meglepetés. Az evangélista