A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

44 Jézustól Izrael szabadítását várta a nép (Lk. 24, 21). Jézus be akarta teljesíteni, - túlszárnyalva a nép várakozását -, a prófétai jövendö­léseket, önkéntes halálával kellettmegszereznie a világ üdvét. Erről több ízben tanúságot tesznek az evangéliumok. Amikora farizeusok tudtára adják, hogy Heródes vesztét akarja, Jézus azt vá­laszolja, hogy küldetését teljesíti egy rövid időre, haláláig és hoz­záteszi: "mert nem veszhet el próféta Jeruzsálemen kívül" (Lk. 13, 31-35). Ez a tipikusan szemita kifejezés az ószövetségi próféták sor­sára utal, amelyről Máté beszélj (Mt. 23, 29-32; 33-36. 37); 'Jeru­zsálem ! Jeruzsálem ! Te megölöd a prófétákat... " Urunk színeváltozása után, a hegyről lejövet, Jézus előre jelzi szenvedését. Az Emberfiáról meg van írva, hogy "sokat kell szen­vednie és megvetésben kell részesülnie " (Mk. 9,12; Lk. 17, 25), Itt az Úr nem tesz utalást feltámadására. Ezzel szemben a három jöven­dölés, amelyet Jézus Jeruzsálembe menet tesz Szent Máténál (Mt. 16, 21; 17, 22-23; 20,18-19), a feltámadásról is beszél. Itt nyilvánvalóan tudatos szerkesztésről van szó és stilizálásról, ezért a történész nem támaszkodhat rájuk. Mindazonáltal e hagyomány magva alátá­masztja az előbbieket. E jövendölésekhez lehet kapcsolni mégjézus- nak egy utalását; - "Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt... " (Mt. 9,15). Ez az utalás nem lehet az ősközösség találmánya. A jövendölések egy csoportja a Jeruzsálemben töltött utolsó he­tekhez kapcsolódik; ezekben már Jézus halálát egészen közelinek é- rezzük. Ide tartozik pl. a gyilkos szőlőművesekről szóló példabe­széd, amelyről már más összefüggésben szóltunk. Egy másik alka­lommal Jézus lelke legmélyét nyilatkoztatja ki; Zebedeus fiainak ver­Megváltozott tudomány Charles A. Lindbergh, az egykor híres óceánrepülő írja „Repülés és élet" című könyvében: A tudomány gyermeke vagyok s mint an­nak rajongója nőttem fel. Ismerem kísér­téseit. Éreztem hatalmát, melyet az em­ber a gépekből nyer: többezer lóerő az ujjak irányítása alatt hatalmas távolságo­kat hódít meg a Merkur sebességével, a magasabb légrétegek időtlen perspek­tíváiban. Ifjúkoromban fontosabb volt számomra a tudomány, mint Isten vagy akár az ember. Mint a legtöbb fiatalem­ber, minden kritika nélkül csodáltam a tudományt. Időközben azonban meg­láthattam a tudomány romboló követ­kezményeit. Tanúja voltam annak, hogy a tudomány — melyet imádtam — és a repülőgépek, melyeket annyira szeret­tem, emberi kultúrákat szétromboltak, ahelyett hogy annak szolgáltak volna. Most már megértem, hogy a szellemi igazságok fontosabbak, mint az épülete­ket összetartó cement. Ha Istennek szol­gálunk, akkor a tudás és a tudomány roppant komplikáltsága, sokrétűsége jó mederbe terelődik egy emberfeletti böl­csesség által.

Next

/
Thumbnails
Contents