A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

45 sengése alkalmával, miután a neki szánt kehelyről szól, hozzáteszi: - "Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és válságul adja oda életét sokakért" (Mt. 20, 28). Jézus itt Izaiás prófétára utal burkoltan, a Szenvedő Szolgára. Jézus tehát öntudatosan megy a halálba és Isten üdvözítő tervét teljesíti, amikor megváltó áldozatával megalapítja az új szövetsé­get. Ennek az áldozatnak az elővételezése az utolsó vacsora. 2. Az utolsó vacsora Szenvedésénekelőestéjénjézus összefoglalja művét. Megadja teljes jelentését küldetésének és így véglegesen megalapítja azt a közösséget, amely a világ végéig tanúságot tesz róla. Jézus az utolsó pillanatot egy bizonyos eszkatologikus légkörben élte át és világosan jelezte cselekedetének értelmét. "Mondom nek­tek; Nem iszom a szőlő terméséből addig a napig, amíg el nem jön az Isten országa" (Lk. 22,18). De akkor majd az újat issza tanítvá­nyaival Atyja országában (Mt. 26, 29). A húsvéti légkör, - a zsidó húsvét adja az utolsó vacsora keretét -, megadja Jézus tettének ér­telmét. Az Üdvözítő nem a régi rítust akarja újabbal helyettesíteni (valószínűleg Jézus nem tartotta meg pontosan az előírt zsidó szer­tartást), hanem új szövetséget szerez, amelyet a régi rítus előre jelzett. A zsidó Pászka hozzásegítette a lelkeket, hogy meg­értsék Jézus kereszthalálának áldozati jellegét. Mit jelent az új szövetség? Máté és Márk szerint Jézus a régi mózesi áldozatra utal, amely a választott nép Istennel való szövet­ségét megalapozta (Ex. 24, 8). Lukács úgy értelmezi, mint a Jeremiás próféta által megjövendölt eszkatologikus szövetség megvalósulását (Jer. 31,31-34). Jézus úgy cselekszik, mint Isten szolgája, akinek a nép szövetségét újra meg kell alapítani Izaiás szerint (íz. 42,6; 49,6-8; 54,10; 59,21; 61,8), - de most már sokaság számára, a- mely a pogányokat is magában foglalja. Jézus vére árán Isten népe meg van váltva. Az új szövetséggel Izrael helyébe új nép áll, ill. a választott nép kiszélesedik, a meghívás egyetemes lesz. Jézus egy­háza az eljövendő mennyek országát kezdi megvalósítani a földön. 3. Jézus, Isten szolgája Befejezésül még néhány meg­jegyzést teszünk Jézus öntu­datával kapcsolatban. - Az apostoli közösség az Apostolok Csele­kedetei szerint Jézusnak az "isten szolgája" címet adja (Ap. Csel. 3, 26; 4, 25-30). Ez azt mutatja, hogy Jézus tanítványai a Kálvária eseményét az izaiási jövendölések, a Szenvedő szolgáról szóló jö­

Next

/
Thumbnails
Contents