A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

38

ja fel tanúként (Lk. 10,13-15; Lk. 11,31-32). S mivel a zsidók atyáik gonoszságát beteljesítették (Mt. 23,31-36), "az Isten országát elvesztik és olyan nép kapja, mely megtenni gyümölcsét" (Mt. 21,43.)

Az Isten népe tehát nemcsak Izrael, hanem minden népből áll, mindazokból, akik Jézushoz megtérnek. Az utolsó ítéleten tisz- tulmajdmegvéglegesena választottak serege a konkolytól (Mt. 13,30). De az ítélet már megkezdődött, - minden Jézus személye körül forog; - a zsidók, akik nem hisznek Benne és elvetik Őt, már megítéltettek.

A Jézus köré csoportusolő tanít- 3. Jézus cs aládj a. ványokképezikaz eszkatologikus

közösség magvát. Mielőtt az egyházi közösségről szólnánk, szeretnénk még itt kiemelni az Isten népének sajátosan eszkatologikus jellemvonását.

Jézus nemcsak eltörölte a zsidó nép és a pogányok közötti különbséget, hanem kinyilatkoztatja azt is, hogy az Isten népének egységét az Ó személyében kell keresnünk és hogy ez az egység teljesen csak a világ végén valósul meg. De már most megkezdődött azoknak az egybegyűjtése, akiket "övéinek" mond; akik hisznek Benne és az Atya akaratát cselekszik.

A Jézushoz való tartozás alapja tehát nem a vérségi kötelék. Különös feszültség áll fenn Jézus és családja, testi rokonsága között. HaSzent Jánost nem is vesszük figyelembe, aki világosan kijelenti, hogy "Jézus testvérei nem hittek benne" (Jn. 7,5), SzentMárk. feljegyzése is elgondolkoztató: - "Mihelyt hazaértek, ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgy hogy még az evésre sem volt idejük. Amikor övéi ezt meghallották, elindultak, hogy erővel magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy elvesztette eszét" (Mk. 3, 20-21). Jézus rokonai nem értették tetteit, sem tanítását; "megbotránkoztak benne". Ez részben talán megmagyarázható Jézus "túlzásaiból", a- hogyan ezt ma mondanánk. Mert Jézus, bár hangsúlyozza a negyedik parancs fontosságát (Mt. 15, 3-9; 19,19), és O maga is engedelmes szüleinek (Lk. 2, 51), ugyanakkor meg is hökkenti Szent Józsefet és Máriát, amikor a templomban visszamarad és kijelenti, hogy Atyja "dolgaiban" kell lennie. Es később hangsúlyozza "Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám "(Mt. 10,37; Lk. 14, 26). Jézus tudatában volt annak, hogy "viszályt" okoz a családokban és megosztja a szülőket és gyermekeket (Lk. 12, 51; Mt. 10, 35-36). Ám Ó nem egyenetlenkedést akar, hanem mélyebb egységet, mint a test és a vér köteléke. Ezentúl új családja van, egy lelki kö