A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-02-01 / 2. szám
39 zösség, amelynek tagjai azok, akik az Atya akaratát cselekszik (Mk. 3,31-35). A Fiú az Isten fiainak közösségét kapcsolja egybe, akik kitárulnak az Isten országának és az Isten új népét alkotják. E lelki kapcsolat a lényege minden keresztény közösségnek. A testi anyaságnak is át kell lelkiesülnie. Amikor egy asszony Máriát, Jézus Anyját boldognak hirdeti, mert Jézust világra hozta és tejével táplálta, Jézus hozzáfűzi! '^Boldogabb, aki hallja és megőrzi Isten igéjét" (Lk. 11, 28). Jézusúj házanépétazok képezik, akik készek mindent elhagyni és követni Ott - "Mindaz, aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap és örökségül kapja az örök életet" (Mt. 19,19). Jézus családja eszkatologikus; az Isten új népe az Istenország elővételezése, ahol csak egyetlen kapcsolat számít, az amely a Fiút az Atyához fűzi. Ebben a szemléletben tehát Jézus családját nemcsak tanítványai képezik, hanem minden ember, aki Ót a szegényekben, betegekben, kicsinyekben, stb. befogadja, segíti, táplálja, ruházza, stb- Az utolsó ítélet tablóján felvonulnake szegények, kicsinyek, akikethely- zetük miatt - Jézus boldogoknak hirdetett. Jézus bennük éhezik, fázik, szűkölködik és szenved. "Bizony, mondom nektek; Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek". (Mt. 25, 31-46). Minden ember testvér, mindenki testvér. Ezt az egyetemessé- het hangsúlyozza az irgalmas szamaritánusról szóló szép példabeszéd, amely alkalmazkodik a zsidó mentalitáshoz (Lk. 10, 29-37). A zsidók számára az volt a felebarát, aki nem volt ellenség (Mt. 5,43). Jézus számára a régi törvény már nem érvényes; Ó az ellenségszeretetet hirdeti. Jézus megfordítja a törvénytudó kérdését; - "Mit gondolsz, a három közül melyik a felebarátja annak, aki rablók kezére került?" Akérdés tehát most már nem az, ki a felebarátom, hanem; kinek vagyok én a felebarátja? Nem én vagyok aminden- ség központja, hanem a szerencsétlen ember, bárki legyen az, mert Jézus azonosította magát minden szenvedővel. Napjainkban két túlzó álláspontot kel elkerülnünk, amikor az egyház alapításáról beszélünk. Egyrészt: nem lehet tagadni azt, hogy Jézus valóban alapítani akart egy olyan közösséget, - egyházat -, amely az Úr eljöveteléig, a Parúziáig jelen van a világban és Jézus jelenlétét közvetíti, az Ó művét folytatja. Másrészt: nem lehet azt mondani, hogy Jézus kifejezetten olyan egyházat alapított, amilyen a mostani Egyház, b) Jézus Egyháza.
