A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

33

Az evangéliumok

é$ Jézus története

P. Szabó Ferenc, S.J.

2. Az Isten népe

Szándékosan nem adjuk ennek a résznek az "Egyház" avagy "jézus Egyháza" címet. Az eklézsia szó csak két ízben fordul elő Szent Máténál. De ezen az irodalmi tényen kívül egy teológiai megfontolás is közrejátszott; az egyház mint ilyen csak egy fázisát képezi az Istenország történetének.

Ezzel szemben az I s ten népe kifejezés magában foglalja Izrael múltját, Jézus egyházát és az eljövendő Országot is. Jézus az Istennépének történetét nyilatkoztatja ki. Az biztos, hogy Jézus egyházat akart alapítani, élő Igéje köré gyűjteni a hívőket. De tovább látott ennél; az O uralma ugyanis nemcsak az egyház hívő tagjaira vonatkozik, hanem a hitetlen nemzetekre is. Az utolsó ítéleten Bírája lesz minden népnek, minden embernek. Mindeneket lába alá kell vetnie és visszavinnie az egész teremtést az Atyához.

A protestáns és a katolikus felfogás különbsége innenered; a protestánsok annyira kihangsúlyozzák az eszkatológiát, hogy az Isten népének, az egyháznak az idejét alig veszik számításba; a katolikusok viszont sokszor túlságosan kihangsúlyozzák a jelent, az egyház növekedését, az eszkatológia, a végső beteljesedés kárára.

Miféle ez az Ország, amelyről Jézus azt állítja, hogy a világ végén jön el, valósul meg v églege s en ? Kikből áll? Azonosította-e Jézus ezt az Országot az egyházzal, avagy mindvégig'meg lehet-e különböztetni a kettőt? A kérdés fontos, mert a gyors azonosítás következménye az lehet, hogy az egyházat egyszerűen Izrael örökösének tesszük meg. Mi hát a Jézus által hirdetett eszkatológia természete?

a) Az eljövendő ország.

'^fézus zsidó ember volt és zsidó L Jézus és Izrael. maradt utolsó leheletéig", írta a

híres izraelita történész, J. Klausner. Ez igaz. De ez a tény valami mély titkot takar; Jézus istenfiúi tudatát és ezért az állítás tévedésbe ejthet. Mert Jézus nem