A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
38 Jézus azért helyezi hallgatóit a mennyei Atya jelenlétébe, hogy megtanítsa őket úgy imádkozni a Miatyánkot, ahogy a kis gyermekek imádkozzék; teljes hittel és feltétlen bizalommal. Mint Isten igazi gyermekei. Hogy ezt az új állapotot kinyilatkoztassa tanítványainak, parabola helyett tettel tanít. Egyik nap gyermekeket akartak Jézushoz vezetni, de tanítványai megakadályozták. Amikor Jézus ezt látta, megneheztelt rájuk és így szólt: - 'Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek és ne tartsátok vissza őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek; aki az Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, nem megy be oda. Azután ölébe vette őket és rájuk téve kezét megáldotta őket". (Mt. 10, 14-16). Az Isten országa nem olyan valóság, amelyet erővel, felnőtt munkával lehet megszerezni, hanem aj ándék, amelyet úgy kellfogadnunk, ahogy a gyermek fogadja az ajándékokat. A gyermek hozzá van szokva ahhoz, hogy mindent mástól kap. Az alapvető készség tehát nem a Törvény gyakorlása, megtartása, hanem a mennyek országának elfogadására, Isten ajándékainak befogadására vonatkozik. Szent ‘Máté lerögzít egy másik kijelentést, amely más összefüggésben hangzott el Jézus ajkáról. Akkor, amikor a tanítványok arról vitatkoztak, hogy ki a nagyobb a mennyek országában. Jézus odahívott egy gyermeket, közéjük állította és így szólt: Bizony mondom nektek, ha meg nem változtok és olyanok nem lesztek, mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába" (Mt. 18, 1-4). Valamiképpenújjá kell születni, hogy a gyermek állapotát vegyük fel. A negyedik evangélium még jobban megvilágítja ezt, amikor Jézus azt mondja Nikodémusnak: - "Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem látja meg Isten országát" (Jn. 3, 3). Igaz, egészen pontosan a görög szöveg nem ujj á születésről beszél, hanem azt mondja; nem születik felülről; de a szöveg burkoltan ugyanazt a tanítást tartalmazza, mint a szinoptikusok; Jézus igazi tanítványainak állapotát a "gyermekség", a gyermeki magatartás jellemzi; kitárulás és készség, hogy Isten adományát befogadják. Van egy másik állapot is, amelyet Jézus boldognak hirdet; a szegényeké. Miként a kisdedek, úgy a szegények is nincstelenek, nem tudnak semmit sem adni, csak kapni. Mindenük hiányzik, kivéve Istent. Ezért kedvező helyzetben vannak, hogy hittel Istenre hagyatkozzanak és megnyíljanak ajándékainak. A mennyei Atyára való ráhagyatkozás tehát gyermeki magatarb) Mint a kisdedek
