A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

39

tást tételez fel és a szegénység állapotát. Bár Jézus nem kapcsolta össze a két gondolatot, tana feltételezi ezt, különben a Gondviselésről szóló tanítása nem különböznék a sztoikusokétól. Jézus ismerte a lét mostohaságát, az élet nehézségeit, mégis azt kívánta tanítványaitól, hogy ne aggódjanak ruházatuk és megélhetésük miatt. "Mindezt a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti mennyei Atyátok, hogy minderre szükségtek van. Ti keressétek elsősorban Isten országát s annak igazságát, és ezeket mind megkapjátok (ráadásul)" (Mt. 6, 32-33). Az ég madarainak és a mezei liliomoknakgondtalansá- ga szimbolizálja az Istenbe vetett bizalmat. A mában kell élni: - "Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnapi nap majd gondoskodik magáról. Elég a mának a maga baja" (Mt. 6,34).

Nem a földön kell kincseket gyűjteni, ahol a moly megeszi és a rozsda szétmarja javainkat, hanem égi kincseket gyűjteni és készen lenni a halál pillanatára. Istenben kell gazdagodni, tanítja Lukácsnál agazdag birtokos parabolája (Lk. 12, 20-21.) Jézus számára az ég az egyedül biztos hely, ahol a tolvajok nem lopnak és a férgek nem pusztítanak. "Ahol a kincsed, ott a szíved is" (Mt. 6, 21; Lk. 12, 34). Más szóval: Jézus nem az emberek kategóriái, a világosság és a sötétségfiai között húzza meg a határvonalat, mint a Qumráni Mester, hanem a föld és az ég között. Innen van az, hogy abszolút igénnyel lép fel; maga az Isten a végső mérték, de O a mi mennyei atyánk, aki mindig jelen van gyermekei számára.

Bár Jézus azt követeli, hogy kincsünk a mennyben legyen, nem ítéli el a gazdagságot önmagában. Zacheus például üdvöt talált, bár csak vagyonának felét adta a szegényeknek (Lk. 19, 8-9), mert szíve megnyílt a Isten országának. De rendszerint a földi jólét, a gazdagságmegakadályozza az embereket, hogy Istenbe vessék bizalmukat és a sok ügyes-bajos dolguk miatt nem fogadják el a meghívást a lakomára (Lk. 14,16-20).

A gyermekség vagy a szegénység állapota tehát akkor igazi, ha kizárólag amennyei Atyára támaszkodik. Ez az Istenre való hagyatkozás a bizalom és a hit megnyilatkozása a felnőtt embernél. Ez a hit nem valami igazság elfogadása, még nem is a kinyilatkoztatás- nakvaló engedelmesség, hanem a teljes r áhagyatkoz ás Istenre. Ez az önmaga-átadás a bibliai hit egyik jellemvonása.

Jézus radikális hitet követel c s o d a t e 11 e i előtt. Minden lehetséges a hívőnek. Több evangéliumi részlet tanúskodik a hit hatékonyságáról; Pl. az inaszakadtat vivő emberek (Mk. 2, 5), a vakok (Mt. 9, 29), a vérfolyásos asszony (Mt. 9, 22), a százados (Mt. 8, 10, 13), a kánaáni asszony (Mt. 15, 28) története. Ha hiányzik a hit, a