A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

37

P. Orbán Miklós, S.J., Róma

r

ROMA ELETKEPEK

Milyen hitről tesznek

57. tanúságot a katakombák sírfeliratai?

A katakombalátogatóknak három fajtája van. A turista. Eljön, mert elhozza a városlátogatást szervező cég autóbusza. Némi kíváncsiság is van benne. Hiszen emlékszik az amerikai filmek látványos katakomba-jeleneteire. De csalódottan járja végig a földalatti folyosókat; vaksi a világítás, nyirkos a levegő, csöpögnek a falak, csúszós a talaj és nem látni mást, mint szűk odúkat, sötéten ásító sírüregeket.

A z arándokot hite hozza elide. Evek óta avval készült Rómába, hogy látni fogja a pápát és imádkozhat a katakombákban. Neki itt mindenszent, szinte valamennyi fordulónál azt várja, hogy szemben találja majd magát a halálra nyilazott katonatiszttel, Szent Sebestyénnel; a lefejezett ministránssal, Szent Pongráccal; a rostélyon lassú tűz fölött sütött diakónussal. Sz. Lőrinccel; a tengerbe fojtott római püspökkel, Sz. Kelemennel; a többi pápával, aki acirkusz porondján fenevadak áldozata lett, vagy ólombányákban pusztult el, vagy a börtönben éhen halt. Az ősegyház jelenlétét úgy érzi, amint érzi a tavaszt hozó szelet, a mindent virágba borító napfényt, látja a pineák fölött a valószínütlenül mélykék eget, az albánói dombok mögött úszó habosvitorlájú felhőhajókat.

A katakombalátogatók harmadik fajtája végül a kutató. Jelentéktelen alakja fel sem tűnik senkinek. A csoportok azt hiszik róla, hogy