A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
21 mert nem nappal ment hozzá. (De János sosem megróvólag, sosem kárhoztatólag mondja.) Néha azonban nagyobb, mindenesetre szilárdabb lélekre valló dolog nem a nappal örömében "lenni ott", hanem a szenvedés éjszakájában. AmellettNikodémusnemcsak "ott volt". Hozott is valamit; ajándékot a Halottnak. Aki már nem szorul rá semmi ajándékra. Nem arra a mintegy száz font mirha- és áloekeverékre sem. Ezzel kenték meg a halott Jézus testét. Es ebben támadt föl harmadnap hajnalán; - Nikodémus kenetének illatában. A j ó érzés Amikor az ember tudatában van annak, hogy az Elet örök, de mi az Időbe születtünk és az Időből nekünk csak kis töredék jutott,- ezt nemcsak tudni, de el is fogadni: • ez a jó érzés... Amikor az ember tudja, hogy élete hajnal, dél, alkony, este és a végén éjfél, • amikor az ember látja, hogy hajnala régi emlék, dele pedig már alkonyaira hajlott és az este közel; az est után pedig jön az éjszaka és nemsokára itt az éjfél, - ezt tudni és elfogadni, - ez a jó érzés... Amikor az ember tudott nagyokat álmodni és rájön - a dél után, hogy álmai között a valósághoz kell fordulni, ezt elfogadni, azt élni és a valóság nem ol yan színes és ígéretes mint az álmodás, - ezt tudni és elfogadni, • ez a jó érzés... Amikor az ember már nemcsak kap, hanem inkább ad, - amikor az ember már nem kér, hanem oszt, - amikor már nemcsak igény, hanem elég arra is hogy adakozás és ad, ad, nem kér, nem is kap, • ebben megnyugodni, • ez a jó érzés... Amikor az ember látja hogyan kergetik a napok a napokat, évek az éveket és ideje egyre fogy, - ezt tudni és elfogadni, • ez a jó érzés.. Amikor nem fontos már, hogy az élet napsütése köszönt-e ránk, vagy vihara tombol körülöttünk és bennünk, • amikor a szürke hétköznapokat csakúgy elfogadjuk, mint az élet ritka örömeit, • amikor nem fontos már sem az egyik, sem a másik, • az a jó érzés.. . Amikor az ember tudja, hogy az élet nagy lángjában kis szikra vagyunk, • szikra, mely soha ki nem alszik, - szikra, mely vándorol és átpattan az örök Iángba, - ezt hinni, ezt tudni, ezt tapasztalni, - ez a jó érzés... (Cser László, S.J.)
