A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

12

tetősekkel. Csak kárt tesz benne!

Dobos nagymama megjuhászodott. Nem szólt semmit. Resteilte már magát, de büszkébb és dölyfösebb volt annál, mintsem mutassa. Nem is köszönt, csak fogta imakönyvét és kidöcögött az irodából.

Szomorúan nézett utána a lőcsfalvi pap és teljes szívvel kezdte sajnálni azokat, akiknek az ilyen anyósnak adatik.

Zsuzsi anyja később elárulta. Nem szólt senkihez, mikor hazajött, csak megkereste a kis Zsuzsikát, egy nagy cuppanós csókot nyomott az arcára; az imakönyvet a régi helyére tette vissza, meg az okulá- réját, ahol Zsuzska újra megtalálhatja, ha akarja. Meg is találta és újra megkezdte templom járását. Mire a lőcsfalvi pap is megváltoztatta véleményét az anyósokról.

U TAK

Nem vagyok ájtatoskodó. A reggeli misén kívül keveset imádkozom. De Isten jelen van otthonomban. Jövök megyek, alig szólok hozzá, alig gondolok Rá. De O közel van. Csak el kell fordítani fejemet a munkámtól, csak egy pillanatig kell keresnem Ót, máris megsejtem valami árnyékba olvadva szegényes falaimon.

Az egy lakásban élő család tagjai nem sokat beszélgetnek egymással. A látogatók miatt abbahagyják munkájukat, velük leülnekbe- szélgetni. Az apa és a gyerekek, a gazda és a szolgák miről beszélgethetnek? A reggeli étkezéstől az esti étkezésig mindenki megy a dolga után, egyik az udvarra, másik a mezőre, van aki a konyhába, ismét másik a városba. Néha egy-egy futtában odavetett szó, parancs, biztatás. Ennyi elég.

Es ha valami veszély közeleg, ott a gazda. Ot hívják. Ha valami nehezen megoldható, tőle kérnek tanácsot. A munka az ő szava után igazodik. Itt van. O a ház oszlopa. De néha elmegy. Melyik családapa nem hagyja el soha otthonát? Mialatt távol van, egész háznépe hátrahagyott parancsai szerint él. Es ha érkezése késik, ha az est leszáll fával a rosszul bezárt ajtókon belopakszi k a félelem, ha a gazda ily későn sem tér vissza, ha talán éjjelre is egyedül hagyta nyugtalan övéit, ha talán már nincs is többé, akkor múlnak napok, múlnak hónapok és ezek a szegény teremtések az üres házban továbbra is gazdájukból élnek, az ő szokásához és törvényéhez igazodva. - Szavaidból élek, még ha el is vesztettelek. (Marie Noel)