A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
27 igazságokat is, melyek a dogmákból és a természetes ésszel megismert igazságokból levezethetők. Ezekközöttvannak olyanok, melyek teológiailag biztosak, mások általánosan elfogadottak, de az ellenkező vélemény nincs kizárva, megint mások csak valószínűek. A továbbiak folyamán az "egyház tanítását" mindig ebben az utóbbi, tágabb értelemben vesszük. Ez többé kevésbé megfelel a "katolikus teológia" kifejezésnek. Ezért talán kevesebb a félreértés veszélye, ha a felvetett kérdésekben az "egyház tanítása" kifejezést a "katolikus teológia" kifejezéssel helyettesi tjük. Ezek szerint az első kérdés így hangzik: I. Befolyásolta-e a természettudományok fejlődése a ka tol i- k u s teológiát? Első pillanatra úgy tűnik, hogy negative kell válaszolni erre a kérdésre; - a természettudományok fejlődése nemcsak hogy nem befolyásolta, hanem nem is befolyásolhatja a teológia tanítását, mivel a természettudományoknak egészen más a tárgya és módszere, mint az egyház tanításának. A természettudományok a körülöttünk lévő anyagi világ tulajdonságait és törvényszerűségeitkutatják. Fő módszerük a megfigyelés, mérés és indukció. A teológia azonban hitünk igazságaival foglalkozik, melyeknek tárgya a természetfeletti, kegyelmi élet és nem az anyagi világ. Módszere nem mérés és indukció, hanem a kinyilatkoztatásból való dedukció. Úgy tűnik tehát, hogy a természettudományok fejlődése nem befolyásolhatja a katolikus teológiát. Valójábanazonbanahelyzetnem ilyen egyszerű. A "természet- feletti" a "természet"-re épül rá. Hitünk igazságai föltételeznek bizonyos filozófiai igazságokat, pl. hogy a világ valóban létezik és hogy képesek vagyunk egy bizonyos fokig a világot megismerni. Hitünk erkölcsi tanítása feltételezi, hogy van szabad akarat; felelősek vagyunk cselekedeteinkért. A kinyilatkoztatás feltételezi, hogy van Isten, hisz a kinyilatkoztatás nem más, mint "isten beszéde" hozzánk. Az pedig, hogy Isten valóban szólt hozzánk történelmi tényeket és igazságokat tételez fel. Mindezeket a természetes ésszel megismert igazságokat, melyek logikailag a hitigazságok előfeltételei, a teológia szaknyelvén "fundamenta fidei "-nek, a hit alapjainak nevezzük. E- zek a "természetes"filozófiai és történelmi igazságok pedig kétségtelenül kapcsolatban vannak a természettudományok fejlődésének fokával, mert minden valódi bölcseleti elmélkedésnek a tapasztalati tények vizsgálatából kell kiindulnia. Pl. a "szabadakarat" igazságát
