A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
28 másképpen látjuk manapság, minta középkorban. Akkor ugyanis nem állt rendelkezésre a tapasztalati pszichológia sok ismert ténye. Ezek szerint tehát azt látjuk, hogy a természettudományoknak mégiscsak lehet egy indirekt befolyásuk a teológiára, mégpedig a fundamenta fidei-n keresztül. Másrészt a kinyilatkoztatás magyarázásánál is helye van bizonyosbefolyásnak. A kinyilatkoztatás ugyan vallási igazságot akar közölni, de hogy a "vallási igazság" érthető legyen, a kinyilatkoztatásnak alkalmazkodnia kell minden másban a kor általános felfogásához. Pl. a Genezis első fejezetében az ószövetségi teremtéstörténet nem akar természettudományos magyarázatot adni a világ keletkezéséről, hanem lényegében azt a vallási igazságot akarja közölni, hogy az egész világ létében és eredetében a jó Isten alkotása. A vallási igazságokat leszámítva a teremtéstörténet mindenben alkalmazkodik a kor primitív világképéhez, mely az égboltot kifeszített sátorként fogta fel, mely mögött egy hatalmas tenger volt ("felsővizek"), a napot, holdat, csillagokat pedig a firmamentumra aggatott világító lámpásokként. A kinyilatkoztatásnak ez az "alkalmazkodása" a kor primitív felfogásához szükségszerű tény. Hogyan értette volna meg az ószövetségi primitív ember a teremtéstörténet vallási igazságát, ha az pl. a Laplace-féle kozmogóniai elmélettel lett volna összekapcsolva? Sehogy! Nem is beszélve arról, hogy minden tudományos elmélet hamarosan elavulttá válik. A jó Istennek éppen abban nyilvánul meg a nagy szeretete, hogy alkalmazkodik az ember primitívségéhez és korlátoltságához. Ez a szeretet hasonló ahhoz az anyai szeretethez, mely gyermekével gyermek-nyelven beszél, hogy megértesse mondanivalóját. Ez a szükségszerű "alkalmazkodás" azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy az ember ö s sze téve sz ti a kinyilatkoztatás igazságait a kor primitív felfogásávaljésami- kor a természettudomány bebizonyítja az utóbbi helytelenségét, ahí- vő megijed és azt hiszi, hogy a természettudomány a hitet támadja. Valójában azonban éppen az ellenkezője történik; - a hitet megtisztítja a hozzá kapcsolódott primitív és téves felfogásoktól. Pl. egészen a múlt század végéig több teológus - persze nem minden teológus és az egyház sohasem nyilatkozott ebben a kérdésben definitive - azt gondolta, hogy a Szentírásból be lehet bizonyítani a föld korát és ez 4000-6000 év között van. Ma már tudjuk a természettudományok segítségével, hogy a föld kora több ezer-millió évre teendő, tehát sok teológus Szentírás-magyarázása téves volt; tévedésük éppen abban állt, hogy nem tudták megkülönböztetni a szentírásban ta-
