A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

23

Ahol egy-egy kriptát rendkívüli módon díszítettek, aholegy-egy kriptaközeiében sokmás sírt is találtak, ahol ezeknek a síroknak felirata ékesebb volt, ott valószínűleg egy az ősegyház által nagyon tisztelt vértanúnak a teste pihent. Egyes feliratok kifejezetten azt tudatták a látogatóval, hogy az; aki a sírban pihen, életében püspök volt és vértanúként tett tanúságot Krisztus mellett. A vértanúk sírjának a megállapításában a régészeket még a falra karcolt írások is segítették. Mintteszikma is a turisták akár a budai Erzsébet kilátóra, akár a Szent Péter bazilika kupolájába fölmenve a falra írják nevüket, úgy a katakomba látogatói is jó 1600-1700 évvel ezelőtt a falra karcolták nevüket és melléje nem egyszer valami jámbor fohászt, amelyben annak a vértanúnak a nevét is befoglalták, akinek sírjánál hosszan imádkoztak.

Egy-egy vértanúnak sokak által felkeresett sírja közelében a kriptában, a folyosókon a falak telis-tele vannak ezekkel a falra karcolt feliratokkal. Sok helyen kiolvashatatlan a betűknek a kusza tömkelegé. Ne gondoljuk persze, hogy könnyű tudomány ezeknek a feliratoknak a megfejtése. Mert hiszen, ha a 4. század közepén a zarándokok fontosnak tartották, hogy látogatásuk emlékét a katakomba falán megörökítsék, a következő századok zarándokai is megtették ezt. Volt, aki szépen rajzolta a betűket; volt, aki csakúgy gyorsan. Volt, aki siettében hibát ejtett, betűt kihagyott, vagy érthetetlensé- gig rövidített, stb.

A vértanúk tiszteletének volt egyik kifejeződése továbbá, hogy a kripta falán az illető alakját ábrázolták. így pl. Cornelius pápa kriptájának a falán a vértanú pápának az alakjával II. 3ixtusnak, a karthágói Cipriánnak és Ottatusnak az alakját is mutatja a freskó. De ha De Rossi régész nem találta volna meg Cornelius sírfeliratának egy darabját, amely pontosan odailleszkedett a síron maradt darabhoz, senki sem tudta volna bizonyítani, hogy ebben a sírban csakugyan Cornelius pápa és vértanú teste pihent. A freskók esetében is igennehéz feladatok előkerült a régészet. Mert nem egy esetben kiderült, hogy a falfestményeken ábrázolt vértanúk sírja egyáltalán nem ott volt. ahol ezek a festmények az illető vértanúk tiszteletét hirdették.

De figyeljünk csak most a vezetőnkre. Éppen arról beszél, hogy mint alakult ki a vértanúk liturgiái tisztelete. A kultusz alapja a halottak tisztelete volt. A pogány családok is megemlékeztek halot- taikról és a pogány szokások új tartalommal az ősegyház vértanú- tiszteletébenis helyet kaptak. De ez a tisztelet nem egy-egy családnak a kegyeletes megemlékezése volt, hanem a közösség hódolata