A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

Vass György, S.J.

(Az alábbi közlemény a Katolikus Magyar Egyetemi Szövetség gyűlésén előadásként hangzott el. Tartalma és jellege miatt változatlanul közöljük két részletben.)

A Katolikus Magyar Egyetemi Szövetség meghívójában, amely meghirdeti ezt az előadást, ezt olvastam; - "Protestánsok és katolikusok manapság őszintén törekszenek arra, hogy egymást megértsék és megbecsüljék". - Ennek a célnakelérésére, mondja tovább a meghívó levél, "a jelentős elméleti előadások sokat segítenek, hogy egymás lelki világát, hitbeli felfogását megértsük, és elsősorban azt keressük, ami bennünk közös és összetart". - Ez a két mondat megfogalmazta előadásunk feladatát. Célunk "egymást megérteni és megbecsülni". A feltétel erre az őszinte törekvés, ami mind a két oldalon megvan. Ennek tanúbizonysága egyszerűen az, hogy itt vagyunk, és együtt vagyunk nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is.

Azt hiszem, mindnyájunk nevében szavakba foglalhatom ezt a közös meggyőződést; - ez az óra, amelyet egymással töltünk a hazaérkezés előízét érezteti velünk, amikor már-már kimondhatjuk a szót: itthon vagyunk, mert együtt vagyunk. Nem két ellenséges tábor fehérzászlós követeként találkozunk a lövészárkok között elterülő senkiföldjén, hogy a fegyverszünet pillanatnyi szélcsöndjéban a remélt béke kompromisszumát megvitassuk. Nem. Inkább a történelem messze idegenéből visszatérő testvérek meleg kézfogása találkozónk.